A pénzügyminisztérium terve szerint az államháztartási deficit 218,5 milliárd euró lesz 2020-ban. A hiányt hitelfelvétellel fedezik. A hazai össztermék (GDP) arányában számolt államadósság a tavalyi 59,80 százalékról 77 százalékra szökhet fel.
A szövetségi költségvetés tavaly még 19,2 milliárd eurós többlettel zárt. A koronavírus-járvány előtt arra számítottak, hogy idén is sikerül megőrizni az államháztartási egyensúlyt. A járvány gazdasági hatásai miatt márciusban pótköltségvetést készítettek, amely 156 milliárd eurós hiányt irányzott elő. Az újabb pótköltségvetésben 62,5 milliárd euróval toldják meg ezt az összeget.

Az utóbbi évtizedekben 2010-ben volt a legnagyobb deficit a német államháztartásban, akkor a globális pénzügyi válság miatt 44 milliárd eurós hiány keletkezett. Az idén tervezett 218,5 milliárd euró csaknem ötszöröse ennek.
A deficit jelentős emelkedését "megengedhetjük magunknak, elég erősek vagyunk és egyszer már sikerült úrrá lenni ilyen helyzeten" - mondták német hírportálok beszámolói szerint pénzügyminisztériumi tisztségviselők, utalva arra, hogy a 2010-es mélypont után gyorsan javult a helyzet, és 2014-re egyensúlyba került az államháztartás.

A hiány a gazdaság stabilizálását és a növekedés újraindítását szolgáló programok forrásigénye miatt emelkedik. A törvényhozás a napokban fogadta el a kormány új, 130 milliárd eurós gazdaságösztönző csomagjának első jogszabályait, amelyek a többi között arról rendelkeznek, hogy az általános forgalmi adó (áfa) 19 százalékról 16 százalékra - a kedvezményes kulcs 7 százalékról 5 százalékra - csökken júliustól hat hónapra, a családok gyermekenként 300 euró rendkívüli támogatást kapnak, a járvány miatti válságot leginkább megszenvedő egyéni vállalkozók, kisebb és közepes méretű cégek - például színészek, rendezvényszervezők, utazási irodák - támogatására pedig további 25 milliárd eurót fordítanak.

A kormány előrejelzése szerint a GDP a stabilizáló és növekedésösztönző programokkal együtt is rekordmértékben, 6,3 százalékkal csökken idén. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.