Izer Norbert rámutatott: a változtatásra azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban kifejezetten káros folyamatok indultak meg, több száz vagy akár ezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó cégek is a katát vették igénybe, ami a tisztességes piaci szereplőket és az államkasszát ért káron kívül azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme megszűnt.

Elmondása szerint míg 450 ezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 ezer forint, addig a tisztességes vállalkozásnak mindez ma több mint 800 ezer forintjába kerül. Nem lehet az a cél, hogy a kormány a kedvezményes adófajtával a néhány cégnek nagy értékű, jellemzően több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy az sem, hogy a katát a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják - szögezte le az államtitkár.

Jelezte: az új szabály egyáltalán nem érinti a katások jelentős többségét, több mint 300 ezer - megannyi ügyféllel kapcsolatban lévő - kisebb vállalkozást.

Izer Norbert emlékeztetett arra, hogy a katát 2013-ban azért vezette be a kormány, hogy a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat - például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat - segítse. 2013 előtt ezeknek a kisvállalkozóknak egy jelentősebb része még az informális gazdaságban tevékenykedett, és a kata volt az az adónem, amely miatt megérte legálissá tenni a vállalkozást – idézte fel.

A vállalkozók eseti, nagyobb értékű ügyletei miatt azonban új, speciális szabályokra volt szükség, ezt teremtette meg az Országgyűlés által megszavazott változtatás. Ezekre az évi 3 millió forintot meghaladó szerződésekre már nem a kata tételes, 50 ezres szabálya alkalmazandó, hanem ezt a szerződést kvázi külön kezeli a katás cég, és úgy adózza le, mintha az meghaladná a 12 milliós limitet, de ami a 40 százalék alá esik, az nem számít bele a 12 milliós határba – ismertette Izer Norbert.

Kiemelte: így némileg igazságosabb is lesz az adórendszer, hiszen a sok kis értékű megbízást továbbra is tételes adó terheli, a nagy értékű megbízásokat viszont százalékos kulcs.

Az államtitkár hozzátette: nagyon lényeges ismérve az új szabályozásnak, hogy a kata egyszerűsége nem változik, hiszen az egy ügyfélnek hárommillió forintnál többet számlázók is mentesülnek mindenféle adminisztrációs tehertől. Ezt ugyanis a kifizetőknek kell teljesíteniük, nekik kell elszámolniuk és megfizetniük az ezekre az extra jogügyletekre eső 40 százalékos adót.

Izer Norbert elmondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 2020-ban is kiemelt feladata a katás adózók és szerződéses partnereik vizsgálata, a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása, a valóságban munkaviszonyban történő foglalkoztatás kata mögé rejtésének megakadályozása. A katásokat foglalkoztató cégek ellenőrzése folytatódik 2021-ben is - tette hozzá.