Az Európai Unió legnagyobb gazdaságának teljesítménye főleg a lakossági fogyasztás 10,8 százalékos, a beruházások 16 százalékos és az export 18,1 százalékos növekedése révén javult a július-szeptemberi időszakban az előző negyedévhez, a koronavírus-járvány első hullámának idejéhez viszonyítva.

A Destatis felidézte, hogy az október végén készített gyorsbecslés nagyobb éves szintű visszaesésről, a GDP 4 százalékos csökkenéséről szól.

A koronavírus-világjárvány okozta válság hatását jelzi, hogy éves összevetésben a német gazdaság minden mutatója romlott. A lakossági fogyasztás például 3,7 százalékkal süllyedt, a beruházások 9,8 százalékkal estek vissza, az export 9,1 százalékkal maradt el a 2019 július-szeptemberi szinttől.

Gazdasági ágazatokat tekintve leginkább a vállalkozásokat kiszolgáló szolgáltatások 8,4 százalékos, a kereskedelem, a közlekedés és a vendéglátás 3,4 százalékos és az építőipar 2,6 százalékos csökkenése vetette vissza a gazdaságot.
A válság hatása a munkaerőpiacon is megmutatkozik, a 83,2 milliós országban a harmadik negyedévben átlagosan 44,7 millióan dolgoztak, ami 654 ezer fős, 1,4 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.

A Destatis jelentésében kiemelte, hogy a negyedéves összevetésben - a koronavírus-járvány miatti korlátozások első hullámának időszakához képest - egy sor európai uniós társország gazdasága jóval nagyobb mértékben növekedett, mint a német. Franciaország GDP-je például 18,2 százalékkal, Olaszországé 16,1 százalékkal, Spanyolországé 16,7 százalékkal nőtt. Ez azonban mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy ezeket az országokat keményebben sújtotta a koronavírus-válság, így a második negyedévben nagyobb volt a visszaesés, mint Németországban.