A közlemény szerint a pénzügyi szakma azt valószínűsíti, hogy a koronavírus-járvány miatt meghosszabbított hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium június 30-i lejártával megnő a késedelmes hitelfizetések, illetve a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek száma. Nőtt a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók felé fennálló tartozások egy főre jutó összege is, a kis- és középvállalkozói szektorban pedig megnőtt a körbetartozás mértéke - jelezte a szövetség.

A MAKISZ megbízásából a Forecast Marketingkutató Kft. a felnőtt magyar lakosság körében 500 fős, reprezentatív felmérést végzett, amelyből kiderül: a válaszadók 41 százaléka nincs tisztában azzal, hogy a fizetési késedelem vagy a felmondott tartozás esetén fennmaradt követelés a legtöbb esetben valamelyik követeléskezelő céghez kerül, amely gondoskodik annak behajtásáról.

A megkérdezettek 44,8 százaléka nem tudta, hogy a tartozás a végrehajtás szakaszába kerülhet, ha a követeléskezelő nem tudja elérni az írásbeli felszólításra nem reagáló adóst a további egyezkedés érdekében.

A többség, 51 százalék nem volt tisztában azzal, hogy a követeléskezelők célja a megállapodás, amelynek keretében részletfizetésre, bizonyos esetekben pedig a követelt összeg egy részének elengedésére is sor kerülhet.

Szintén a válaszadók többsége, 52 százaléka nem tudta, hogy a követeléskezelővel még plusz költség nélkül lehet megegyezni, míg a végrehajtási eljárás már akár 30-40 százalékos többletköltséggel is együtt jár.

A válaszadók 71 százaléka jelezte, hogy a tartozás elmaradása vagy felmondott tartozás esetén szívesen választaná az együttműködést a követeléskezelővel. A válaszadók 54 százaléka úgy látja: hasznos lenne, ha a kapcsolatfelvétel érdekében a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan a követeléskezelők is megkaphatnák és az EU adatkezelési szabályai (GDPR) szerint kezelhetnék a lejárt vagy felmondott tartozású ügyfelek elérhetőségeit. Az ügyfelek többsége is e-mailben, okostelefonon, chat-oldalakon kommunikál, nem elég, ha a követeléskezelő a postai címükön keresi őket.

A válaszadók 55,8 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy Magyarországon a követeléskezelési tevékenység jelenleg nincs törvényileg szabályozva, így olyan cégek is megjelenhetnek a piacon, amelyek nem etikusan járnak el. A válaszadók szerint egyértelmű helyzetre lenne szükség a követeléskezelés piacán, és döntő többségük, 82 százalékuk szerint szükség lenne a követeléskezelés törvényi szabályozására - hangsúlyozta a MAKISZ.