Az egyedi szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság mára több milliárdos árbevétellel rendelkezik. Startupként indultak, és immár 25 éve vannak a piacon. A kezdetektől visszaforgatták a profitot – mondta Kovács László – így lett a 3 munkatársból több mint 100 fős a cég. „A fő profil 2000 óta a bankszektor volt és a workflow-folyamatok menedzselése. Ma már a tíz hazai nagybank mindegyikével dolgoznak minősített beszállítóként” – említette a cégvezető.

Az online bankolás új lehetőségeit érdemes megőrizni

Hitelvizsgálat-, hitelezés- és adósminősítő rendszerek: háttérfolyamatok, amelyek a pénzintézetek belső folyamatait könnyítik meg. A járvány azonban a Pont Systems feladataikat is bővítette, egyre fontosabbak lettek a hitelesítési rendszerek, például az online banki ügyintézés során az ügyfélazonosítás. A szakember szerint a személyes jelenlét elkerülése velünk marad, ami eddig is létező igény volt ügyféloldalról, de a járvány felgyorsította ezeket a fejlesztési folyamatokat.

Vietnám és Laosz: a digitális azonosítás feltörekvő szereplői?

Ha digitalizációról van szó, akkor Ázsiában legfőképpen Kínát és Japánt szokták említeni. Míg Vietnám és Laosz inkább az előbbi kettőt kiszolgáló országok. Mindenesetre a Pont Systems Zrt. épp ebben a két országban fejleszti az állami digitális infrastruktúrát.

Kovács László arról beszélt, hogy államközi együttműködésen alapuló projektekben vesznek részt. Így jött elsőként az a pilot projekt, amely során a vietnámi kartotékalapú lakosságnyilvántartó rendszert digitalizálták. 2 millió lakos adatait rögzítették ebben a formában, ami a 96 milliós lakosság mellett sem kevés. Laoszban élelmiszerbiztonsági láncot építettek, és ott is a személyi azonosító rendszer van folyamatban. Mint a vezérigazgató elmondta, ezek az országok átugrottak több technológiai lépcsőfokot azzal, hogy a papíralapú adatrögzítésről a mobilfejlesztések felé indultak.

A projekt sikere a választott nyelven is múlik

Az interjúban szó volt arról is, hogy a távoli munkavégzés az egyetemről kikerülő munkatársaknak számos nehézséggel jár, az új programnyelveket a gyakorlatban tanulják meg, a matematikai logika és a keretrendszerek ismerete azonban elengedhetetlen.

„Nemcsak az üzleti digitális szemléletben, hanem a kultúrában is vannak azonban olyan különbségek, amelyek nehezítik a munkát” – jegyezte meg Kovács László. Nem elég önmagában az informatikai szaktudás, a kultúraközi kommunikációra és tárgyalástechnikára is szükség van, így minden irányból a közös nyelv a nemzetközi együttműködés kulcsa - írja az iotzona.hu.