Jump to content

Íme, egy magyar cég, amely ázsiai digitalizációban is utazik

2021. 04. 13. 11:48

Egy ízig-vérig magyar vállalat, amely szisztematikus munkával bejutott az ázsiai digitális piacra. Vietnámban 2 millió ember – korábban kartotékokon tárolt – adatait dolgozták fel. A Pont Systems Zrt. elnök-vezérigazgatója az IoT Zóna műsorában arra is kitért, hogy mennyiben más az ottani cégkultúra.

Az egyedi szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság mára több milliárdos árbevétellel rendelkezik. Startupként indultak, és immár 25 éve vannak a piacon. A kezdetektől visszaforgatták a profitot – mondta Kovács László – így lett a 3 munkatársból több mint 100 fős a cég. „A fő profil 2000 óta a bankszektor volt és a workflow-folyamatok menedzselése. Ma már a tíz hazai nagybank mindegyikével dolgoznak minősített beszállítóként” – említette a cégvezető.

Az online bankolás új lehetőségeit érdemes megőrizni

Hitelvizsgálat-, hitelezés- és adósminősítő rendszerek: háttérfolyamatok, amelyek a pénzintézetek belső folyamatait könnyítik meg. A járvány azonban a Pont Systems feladataikat is bővítette, egyre fontosabbak lettek a hitelesítési rendszerek, például az online banki ügyintézés során az ügyfélazonosítás. A szakember szerint a személyes jelenlét elkerülése velünk marad, ami eddig is létező igény volt ügyféloldalról, de a járvány felgyorsította ezeket a fejlesztési folyamatokat.

Vietnám és Laosz: a digitális azonosítás feltörekvő szereplői?

Ha digitalizációról van szó, akkor Ázsiában legfőképpen Kínát és Japánt szokták említeni. Míg Vietnám és Laosz inkább az előbbi kettőt kiszolgáló országok. Mindenesetre a Pont Systems Zrt. épp ebben a két országban fejleszti az állami digitális infrastruktúrát.

Kovács László arról beszélt, hogy államközi együttműködésen alapuló projektekben vesznek részt. Így jött elsőként az a pilot projekt, amely során a vietnámi kartotékalapú lakosságnyilvántartó rendszert digitalizálták. 2 millió lakos adatait rögzítették ebben a formában, ami a 96 milliós lakosság mellett sem kevés. Laoszban élelmiszerbiztonsági láncot építettek, és ott is a személyi azonosító rendszer van folyamatban. Mint a vezérigazgató elmondta, ezek az országok átugrottak több technológiai lépcsőfokot azzal, hogy a papíralapú adatrögzítésről a mobilfejlesztések felé indultak.

A projekt sikere a választott nyelven is múlik

Az interjúban szó volt arról is, hogy a távoli munkavégzés az egyetemről kikerülő munkatársaknak számos nehézséggel jár, az új programnyelveket a gyakorlatban tanulják meg, a matematikai logika és a keretrendszerek ismerete azonban elengedhetetlen.

„Nemcsak az üzleti digitális szemléletben, hanem a kultúrában is vannak azonban olyan különbségek, amelyek nehezítik a munkát” – jegyezte meg Kovács László. Nem elég önmagában az informatikai szaktudás, a kultúraközi kommunikációra és tárgyalástechnikára is szükség van, így minden irányból a közös nyelv a nemzetközi együttműködés kulcsa - írja az iotzona.hu.

(Forrás: penzugyguru.co.hu, iotzona.hu/Fotó: pixabay.com)