Egy 2017-es kutatás szerint világszerte legalább 300 millióan küzdenek depresszióval, 284 millióan állandó szorongással és több mint 178 millióan alkohol- vagy kábítószerfüggőséggel. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet becslései alapján négyből legalább egy ember tapasztal élete során súlyos mentálhigiénés problémát, amelyre a COVID-járvánnyal járó gazdasági és társadalmi krízisek még jobban ráerősítettek. A diagnosztizálásban és a terápiában nehézséget jelent, hogy sokan nincsenek is tisztában a betegségükkel vagy félnek a negatív megbélyegzéstől, ezért nem kérnek segítséget. A WHO adatai szerint ráadásul világszerte az állami kiadások kevesebb mint 1%-át költik életmód-orvostani szolgáltatásokra.

"A jó hír az, hogy folyamatosan fejlődik a prevenció, egyre jellemzőbb az a társadalmi szemléletváltás, amely elősegíti a pszichés problémák elfogadottságát és megértését. Hazánkban is működik például a Magyar Életmód Orvostani Társaság, amely céljának tekinti, hogy javítson a társadalom egészségi állapotán, ismeretterjesztés segítségével vegyen részt az egészségmegőrzésben és az egészséges életmód kialakításában" – mondta el Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

Ugyanakkor a kutatók is folyamatosan azon dolgoznak, hogy újabb genetikai, idegtudományi, endokrinológiai eredményekkel szolgáljanak a különböző problémák megértéséhez és terápiájához. Ehhez járulnak hozzá az egyre kiforrottabb technológiai fejlesztések is, például a mesterséges intelligencia alapú chatbotok vagy az okoseszközökbe épített diagnosztikai eszközök, amelyek az önellenőrzés mellett az orvosok munkáját is segíthetik.

'Az adatalapú okostechnológia és a mesterséges intelligencia minden eddiginél személyre szabottabb és hozzáférhetőbb szolgáltatásokat biztosíthat, amely az egészségügyben is felerősíti a fogyasztói szemléletet. A járványhelyzetben elfogadottabbá vált a digitális távellátás, és a páciensek is nagyobb bizalommal osztják meg személyes egészségügyi adataikat" – mondta el Bella Márió Péter, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának menedzsere.

"Az adatalapú technológia hatalmas lehetőségeket nyithat meg a jövőben, hiszen az orvosok akár a páciens egész életére visszamenőleg is felállíthatnak egy-egy kórképet. Ez minden eddiginél holisztikusabb megközelítést tesz lehetővé, amelyben a testi és lelki jólét egy elválaszthatatlan egységet képez" – tette hozzá a szakértő.

Az életmóddal összefüggő betegségek gyógyítása nemcsak szociális, hanem gazdasági érdek is, hiszen az erre irányuló átfogó terápiák jó esetben csökkenthetik a krónikus betegségek későbbi kialakulását. Ezzel pedig mérsékelhetők az államra, egészségügyi intézményekre, szakemberekre, gondozókra, munkáltatókra és biztosítókra nehezedő terhek. A járványhelyzet igazolta, hogy az életmódorvoslás fejlesztése az egészségügyi szervezetek és a kormányok fontos feladata, ami az érintett felek közös erőfeszítése által lehetséges.