Az osztrák gazdaság a második világháború utáni legnagyobb, 6,3 százalékos tavalyi visszaesését követően ez az év sem indult igazán jól: a statisztikai hivatal előzetes adatai alapján az első negyedévben 1,1 százalékkal csökkent az osztrák bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest és 5,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

Az osztrák gazdaság teljesítménye az idei első negyedév végén még nem érte el a krízis előtti szintet: a 2019 első negyedévinek a 91,5 százalékán állt.

A tavalyi negyedik negyedévben 3,1 százalékos volt a GDP negyedéves és 5,6 százalékos az éves csökkenése. A harmadik negyedévben 3,2 százalékkal, a második negyedévben pedig 13,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól az osztrák GDP a koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozások miatt.

Az idei első negyedéves adatok bemutatása alkalmából azonban Tobias Thomas, a Statistik Austria vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a korlátozások lazításának köszönhetően már sokasodnak a gazdasági fellendülésre utaló jelek, különösen a külkereskedelmi forgalom és a munkaerőpiaci helyzet alakulásában.

Az idei első negyedévben például a feldolgozóipar és az építőipar termelési értéke már 1,8 és 2,7 százalékkal haladta meg reálértékben az egy évvel korábbit. A korlátozásokkal leginkább érintett szolgáltató ágazatokban azonban még nagy volt az elmaradás, a kereskedelemben, közlekedésben, vendéglátásban és szállodaiparban éves bázison együttesen 25,9 százalékos.

A feldolgozóipar áprilisi teljesítményindexe az alacsony bázisérték miatt 47,1 százalékkal, az építőiparé 40,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A krízis előtti, 2019. áprilisi szintet pedig a két ágazat együttes teljesítményindexe 8,6 százalékkal haladja már meg.

A külkereskedelem januári és februári alakulása alapján Kínával nőtt a legnagyobb mértékben a forgalom, közel 30 százalékkal. A legnagyobb forgalomcsökkenés pedig Franciaország és Nagy-Britannia viszonylatában következett be, 13,3 és 14,9 százalékos. Az "exportslágerek" a gyógyászati és gyógyszeripari termékek voltak, visszaesett viszont a munkagépek és a közlekedési eszközök exportja. Ausztria külkereskedelmi forgalma februárban már megközelítette a krízis előtti szintet, mind az export, mind az import esetében 97 százalékán állt a 2019 februárinak.

A társadalombiztosítási járulékot fizető munkavállalók száma márciusban 4 százalékkal, áprilisban pedig 5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Áprilisban a foglalkoztatottak száma a 2019. áprilisinak a 99,6 százalékán állt, azaz közel elérte a krízis előtti szintet. A munkaerőpiaci helyzet azonban továbbra is feszült, hiszen a nyilvántartott munkakeresők száma 20 százalékkal haladta meg az idén áprilisban a 2019. áprilisit, a krízis előttit.

A turizmusban gyakorlatilag kimaradt a téli szezon. A 2020 novemberétől 2021 áprilisáig tartó szezonban 54,44 millióval, 90,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak mint egy évvel korábban, ami szinte teljes forgalomkiesést jelent. De már a bázisérték is alacsonyabb volt az átlagosnál, hiszen a járványvédelmi korlátozások már az előző téli szezonban is éreztették a hatásukat. A vendégéjszakák száma akkor az előző szezonhoz képest 18,1 százalékkal 59,68 millióra csökkent. A mostani téli turisztikai szezon a krízis előtti legutolsónak, a 2018/19-esnek a 7,6 százalékát teljesítette a vendégéjszakák számában.

A légiforgalomban a teherforgalom áprilisban már közel elérte a krízis előtti szintet, 94,8 százalékán állt a 2019. áprilisinak, az utasforgalom azonban mindössze a 9,0 százalékát tette ki. Márciusban a teherforgalom a két évvel korábbinak a 87,8 százalékán, az utasforgalom pedig a 7,5 százalékán állt.