„Fontos érteni, hogy egy rettenetesen nagy átalakulás előtt áll az európai autóipar. A világ autóipara is ezzel párhuzamosan. Tehát az elektromos autózással kapcsolatos transzformáció tempója Európában lesz a leggyorsabb a jelenlegi tudásunk szerint, hiszen a szabályozói oldal és az ösztönzői oldal is alapvetően itt a legerősebb” – mondta Várkonyi Gábor autóipari szakértő az M1 Summa című műsorában.

Az elektromos járművek legfontosabb és legdrágább alkatrésze az akkumulátor. Ezek fejlesztése és gyártása az egyik legjelentősebb kihívás a meghatározó autóiparral rendelkező nemzetgazdaságok számára.

Az akkumulátorgyártó-piacot az ázsiai vállalatok uralják, a világ öt legnagyobb gyártója távol-keleti.

Az elmúlt években több ilyen ázsiai vállalat is hazánkban jelentette be legújabb fejlesztését. Az egyik dél-koreai vállalat például 239 milliárd forintos beruházást hajt végre Komáromban, egy japán cég tavaly decemberben kezdte el a tömegtermelést Miskolcon, Gödön pedig már meglévő akkumulátorgyárát bővíti az egyik dél-koreai társaság.

„Körülbelül 12-13 olyan méretű akkumulátorgyártó-kapacitásra vagy akkumulátorgyárra van szükség Európában az európai igényeket a következő időszakban kiszolgáló módon, mint ami mondjuk, jelenleg Göd környékén épül” – fogalmazott az autóipari szakértő.

Majd hozzátette: „azok az országok, mint amilyen Magyarország is, amelyek kicsi ország létükre egy ennyire fontos beruházást képesek voltak idehozni, azok egyéb elektromos autózással kapcsolatos beruházásokat is könnyedén ide fognak tudni vonzani.”

Egy spanyolországi energiatárolással foglalkozó kutatóintézet friss, áprilisi tanulmánya szerint Európában jelenleg nagyjából 30 GWh-nyi akkumulátorkapacitást gyártanak. Ebből mintegy 10 GWh-nyit Magyarország állít elő. „Az elemzés szerint az Európában gyártott mennyiség a következő években rohamosan nőni fog” – emelte ki Kun Róbert, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

„A fejlesztések, illetve a törekvések európai uniós szinten arra irányulnak, hogy ezt a kapacitást 2025-2030 tájára 700 GWh-ra emeljék, és a mostani 4 gyáregységet Európa-szerte – Nagy-Britannia, Németország, Magyarország és Lengyelországban található – 30 gyáregységre bővítsék. És ezáltal lényegében az akkumulátoriparban Európa egy versenyképes pozícióba kerüljön” – tette hozzá.

Hazánk a jövőben is fontos szerepet tölthet be az EU-s akkumulátorgyártásban.

Ebben különösen fontos szerepe lehet annak a beruházásnak, amelyet az idei év elején jelentett be az egyik dél-koreai vállalat. Eszerint az ázsiai cég Iváncsán építi harmadik akkumulátorgyárát, amellyel évente 30 GWh-nyi akkumulátorkapacitást tud majd gyártani.

Németországban nyolc gyáregységet terveznek, amely nagyjából 250–300 GWh éves gyártott kapacitást jelentene. Második helyen szeretne feljönni Olaszország. És ezek után következne a középmezőny, ahova Magyarország is tartozhat, amennyiben az Iváncsán tervezett nagyberuházás lényegében egy olyan kapacitásnövekedést rredményez majd, hogy a mostani 10-11-néhány GWh-kapacitás helyett már 50–55 GWh éves kapacitást tudnak legyártani a Magyarországon működő vállalatok – fogalmazott Kun Róbert.

Ezzel a szakember szerint megelőznénk többek között Szlovákiát, illetve Franciaországot is, jóllehet utóbbi ország esetében is komoly szándék mutatkozik a gyártott kapacitás további növelésére.

Az autópiaci szakértő azt hangsúlyozta, hogy hazánk gyorsan reagált a most zajló autóipari átalakulásra, ami versenyelőnyt jelenthet számunkra.

Várkonyi Gábor úgy véli, hogy „a V4-ek helyzetén belül Magyarország kapcsolt  a leggyorsabban elektromos az autózással kapcsolatos beruházások és egyébként az önvezetéssel kapcsolatos technológiák kapcsán is”.

Az uniós igényeket az előrejelzések szerint már ebben az évben kielégítheti az EU-s akkumulátorgyártás. Amennyiben a beruházások üteme pedig így folytatódik, akkor 2025-ben már exporttermék is lehet az unióban gyártott akkumulátor.