Végső soron a piac által várt forgatókönyvet követte a Magyar Nemzeti Bank, amikor kedden szigorított, azaz 30 bázisponttal növelte az alapkamat szintjét. Egyben az MNB jelezte, hogy egy kamatemelési ciklusba kezd annak érdekében, hogy megfogja az inflációt és az inflációs várakozásokat.
 
infláció, hozamok, várakozások
 
„A szigorításból egyértelműen látszik, hogy a korábbinál magasabb inflációs pályával számol az MNB, ami illeszkedik a nemzetközi inflációs folyamatokba. Hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pár nappal ezelőtt szintén erre utalt” – kommentálta a jegybank keddi döntését Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója, aki a befektetők, egyben a kisbefektetők, állampapír- és befektetésijegy-vásárlók szempontjából értelmezte a jegybank szigorítását.
 
A mostani 30 bázispontos alapkamat-emelés és a kamatemelési ciklus elindítására tett utalás mellett a jegybank jelezte, hogy folytatja a kötvényvásárlási programot, azaz további állampapír-vásárlásokkal megakadályozza, hogy elszabaduljanak az úgynevezett hosszú kötvényhozamok, egyben így meggátolja azoknak az árfolyamcsökkenését. Ez a jegybank egyik fontos feladata, hogy stabilitást adjon az állampapírpiacnak az inflációs nyomás ellenére.  
 
Osztottak lapot a devizásoknak
 
„Bár a forint erőre kapott a kamatemelés után és a kamatemelési ciklusra tett jegybanki utalás nyomán, a magyar deviza esetében ideiglenes drágulásról beszélhetünk. Tartós forinterősödés egyelőre nem várható. Ahogy a kötvényhozamok megugrására sem lehet számítani” – fogalmazott Hajósi Péter.
 
Mindezek azt is jelentik, hogy közép- és hosszú távon továbbra is a diverzifikált portfólióval lehet hozamokat elérni. A portfóliókban pedig helye van a devizás eszközöknek.