A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint a második negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adat szerint 17,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal nőtt.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentéséhez fűzött kommentárjában megállapította, hogy a GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei növekedés már akkor elérheti a 6,8 százalékot, ha a második fél évben stagnál a gazdaság. A vártnál lényegesen jobb második negyedéves GDP hatására a Takarékbank idei növekedési előrejelzését 8 százalék környékére javíthatja az eddigi 7,7 százalékról, míg jövőre továbbra is 7 százalékos növekedésre számítanak.

Suppan Gergely hozzátette: a kilábalás, a GDP helyreállása korántsem egyenletes, egyes ágazatok (élen az infokommunikációval) már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, az idegenforgalomhoz, rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások ugyanakkor még bőven elmaradnak. Bár a delta variáns egyértelmű kockázatot jelent, ezen ágazatok folytathatják tevékenységüket a helyreállás érdekében, ami a jövő évre is áthúzódik. Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt írta, hogy a mostani adat megjelenése előtt még 6,7 százalékos növekedést valószínűsítettek 2021-re, de a friss számok fényében elképzelhető, hogy 7 százalék feletti bővüléssel zárja ezt az évet a magyar gazdaság. Ugyanakkor kockázatokkal is számolni kell, a vírusvariánsok terjedése miatt ugyanis újabb hullámok okozhatnak megtorpanást nemzetközi szinten, amely a magyar gazdaságra is hatással lehet.

Hozzátette: egyelőre első becslésről van szó, de annyi már az eddig megjelent makroadatokból is látható, hogy például az építőipar májusi és júniusi kimagasló teljesítménye biztosan hozzájárult a bővüléshez. Ahogy az ipari termelés is, amely áprilisban, májusban és júniusban egyaránt jókora növekedést ért el, részben az alacsony bázis miatt - tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kedden közölt GDP-adatban az a meglepő, hogy az éves és negyedéves növekedés is meghaladja a várakozást. Sőt, a gazdaság teljesítménye már elérte a 2019. negyedik negyedévi szintet, azaz makroszinten a gazdaság kilábalt a válságból. Regős Gábor szerint a termelési oldalon vélhetően mind a szolgáltatások, mind az ipar növekedése dinamikus lehetett, míg felhasználási oldalon a fogyasztás bővülése emelhető ki. A magyar gazdaság gyors újraindulásában szerepet játszott a korlátozások viszonylag korai lazítása mellett a vállalkozások és az állam jó ellenállóképessége, illetve a beruházások magas szintje. A vártnál jóval kedvezőbb adat miatt az idei növekedés az eddig becsültnél magasabb lehet, meghaladhatja a 7, de kedvező esetben akár a 8 százalékot is.