2021. április 21-én az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás csomagot melynek része CSRD javaslat1 mely megreformálja és nagyban kibővíti a közzétételi kötelezettségek körét az NFRD²-hez képest. A megnövelt jogszabályi hatáskör miatt, 2023-tól több mint 50.000³ európai vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos közzétételekről jelenteni.  

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése. 

A világ előtt számos kihívás áll: klímaváltozás, lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség, a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása.

"A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi-, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek és ennek fenntartásához biztosítsák a megfelelő vállalat irányítási feltételeket. Egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezáltal e szempontok egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt" – mondta Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadásának vezetője.

Olyan kibocsátások, mint az üvegházhatású gázok, a lég-, víz- és talajszennyezés. Erőforrás felhasználási kérdések, például, hogy egy gyártó szűz vagy újrahasznosított anyagot használ a termelés során és hogyan gondoskodik egy vállalat arról, hogy a termékeibe bekerült alapanyagok „bölcsőtől a sírig” minél inkább vissza legyenek forgatva a gazdaságba és ne a hulladéklerakóban végezzék. Hasonlóképpen elvárt, hogy a vállalatok gondosan bánjanak a vízkészletekkel. A földhasználati kérdések továbbá, mint az erdőírtás és a biodiverzitás is a környezeti pillér alá tartoznak. Ez alatt a pillér alatt jelentenek a vállalatok arról is, hogy milyen pozitív környezeti hatása lehet az üzleti tevékenységüknek, ami akár hosszútávú versenyelőnyt is jelenthet. Jelentéstétel szempontjából elmondható, hogy ez a legkomplexebb pillér.

A társadalmi pillér alatt jelentenek a vállalatok arról, hogy hogyan gondoskodnak dolgozóik fejlődéséről, illetve személyügyi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlataikról. Itt jelentenek a vállalatok termékeik biztonságáról és minőségéről. Továbbá itt jelentenek az ellátási láncuk személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdésekről (ESG témában ez utóbbi gyakran angolul „controversial sourcing”-ként kerül említésre). Ahol releváns, elvárás a vállalatokkal szemben, hogy jelentsenek arról, milyen módon biztosítják azt, hogy termékeik és szolgáltatásaik elérhetők legyenek hátrányos helyzetben lévő kisebbségi csoportok számára is.

Az irányitás pillér alatt jelentett főbb tényezők a részvényesek jogai, igazgatótanács diverzitása, a vezetőség kompenzációja és hogy ezek mennyire vannak összhangban fenntarthatósági célokkal. Itt jelentenek versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezőkről is a vállalatok.

"Természetesen nem minden ESG tényező esetében egyformán érintettek a vállalatok. Például a bankok esetében az üvegházhatású gáz kibocsátások nem annyira lényegesek, mint egy energiaipari cég esetében. Ezeket az egyes szektorok közötti érintettségbeli különbségeket lényegességnek vagy materialitásnak - angolul materiality - nevezik. A vállalatok a rájuk nézve materiális tényezőkről jelentenek" – Varga-Haszonits Sándor, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadásának menedzsere.

Alapvetően a materiálisi tényezők a pénzügyi materiálitás alapján kerülnek meghatározásra. A pénzügyi materialitás azt jelenti, hogy olyan ESG tényezőket kell lényegesnek tekinteni, melyek hatással lehetnek a vállalat pénzügyi teljesítményére. Ilyenek lehetnek a váratlan plusz költségek, bírságok, a brand érték romlása, vagy árbevétel csökkenés, mert a fogyasztók elkezdik a fenntarthatóbb alternatívákat választani.

Egyre inkább elterjedtté válik az ún. „double materiality” azaz dupla materialitás. A dupla materialitás azt jelenti, hogy a pénzügyileg lényegesnek ítélt tényezők mellett a társadalmi szempontból lényegesnek ítélt tényezőket is figyelembe kell venni a jelentéstétel során. 

"Az ESG-t manapság jelentéstételi keretrendszerként tartják számon a köztudatban, holott eredetileg befektetőknek készült keretrendszer volt, melynek célja a tőzsdei kibocsátók által közzétett fenntarthatósági információk értékelése volt. Most, hogy az ESG információk iránti kereslet egyre nagyobb, az ESG keretrendszer jelentéstételi keretrendszerré szellemült át. Egyelőre nincs sztenderd ESG keretrendszer, csak általános konszenzus van arról, hogy milyen fő témákat fed le, ezért adatok szintjén számos eltérés lehetséges. Ebből kifolyólag a vállalatok fenntarthatósági jelentésteli sztenderdek alapján döntik el, hogy mit és hogyan jelentsenek" – mondta Lukács Ákos.

A jelentéstétel egy vagy több jelentéstételi keretrendszer mentén szokott zajlani. A két legyakrabban használt jelentéstételi keretrendszer a Global Reporting Initiative (GRI) és a Sustainable Accounting Standards Board (SASB). A jelentés leggyakoribb formája egy fenntarthatósági jelentés kiadása, de egyre elterjedtebb a vállalatok körében a jelentés helyett vagy azzal együtt az adatok weblapokon való közzététele, ezzel bemutatva a vállalat ESG teljesítményét. 

Hol érdemes elkezdeni?

Mivel összetett, rutint és szakértelmet kívánó feladatról van szó, mindenképpen ajánlott szakértői támogatást igénybe venni az ESG-vel kapcsolatos feladatok végzése kapcsán. A Deloitte következő héten megjelenő cikkében azt mutatja be, hogyan lehet nekivágni az ESG témának vállalati szinten.