A versenyképesség múlhat az okos adatgazdálkodáson
Először készült komplex, már létező kutatások tényadatainak elemzésére épülő index arról, hogy hol állnak a közép-kelet-európai régió országai a digitális transzformáció főbb folyamataiban. Az egyik fő megállapítás szerint az ICT-szektor hazai GDP-arányos hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez jelentősen meghaladja a régió átlagát.
A digitális versenyképességről és a fejlődési irányokról képet adó index Magyarország adatait is tartalmazza és a Microsoft Power BI segítségével készült.
A Digital Futures Index szerint Magyarország két alapvető ereje a nagy és már jelenleg is a régiós átlagot meghaladóan versenyképes digitális szektorban és fejlett digitális infrastruktúrában keresendő. Ennek egyik fő példája, hogy a magyar ICT-szektor GDP-arányos hozzájárulása alapján valamivel több pontot kapott a kutatásban, mint a digitalizációban élen járó Svédország. A digitális fejlettséget összességében leíró pontszáma alapján azonban Magyarország a régió átlagának szintjén áll.
Célkeresztben az intelligens adatelemzés
Az IDC előrejelzése szerint 2025-re a világ adatainak mennyisége 175 zettabájtra emelkednek – ha ezt a rengeteg adatot BluRay lemezeken tárolnánk, akkor 23-szor is elérne a Holdig! Az előttünk álló időszakban az adatok jelentősége és értéke is folyamatosan nőni fog annak köszönhetően, hogy a legmodernebb technológiák révén minden eddiginél több lehetőségünk van az adatok „okos” elemzésére, köszönhetően a strukturált megoldásoknak és a fejlett digitális adatelemző rendszereknek.
A Digital Futures Index nem más, mint a digitális gazdaság versenyképességét leíró mutató. A többi között, az OECD, az Eurostat, az Euromonitor és a Világbank jelenleg elérhető legfrissebb statisztikai adatait, valamint más, széles szakmai körben irányadónak tekintett felmérések eredményeit vetették össze a Microsoft regionális szakemberei a legmodernebb adatelemző technológiákkal.
Összesen 55 különféle paramétert tápláltak be a Power BI adatelemző alkalmazásba. A Microsoft közép-kelet-európai országokban dolgozó adatelemzői ezzel a kiterjedt adatbázissal mérték meg a vállalkozások, a munkaerőpiac, a digitális közszolgáltatások és infrastruktúra fejlettségét és a digitális szektor méretét, majd összevetették a régió többi országainak és a digitális átalakulásban élenjáró európai országok számadataival. Az eredmény egy vizuálisan is jól átlátható és rendkívül tanulságos interaktív platform, amelyből kirajzolódnak Magyarország jövőbeli lehetőségei és fejlődési pályája.
Rá kell kapcsolni a fejlesztésekre
Az adatok strukturált, megfelelően súlyozott elemzése azt mutatja, hogy amennyiben Magyarország él a digitális gazdaság méretéből, az infrastruktúra fejlettségéből fakadó előnyeivel, az évtized végére valóban egyike lehet Európa 10 legerősebb digitális gazdaságának, ahogy ezt számos gazdaságpolitikai program is megfogalmazza. Ám ennek eléréséhez a gazdaság szereplőinek a jelenleginél több erőforrást kell fordítaniuk a technológia megújítására és alkalmazására – elsősorban a felhőtechnológiára való átállásra –, a munkaerő képzésére, és tovább kell folytatni a közszolgáltatások digitalizációját, mert ez ösztönzőleg hat a változásokra és erősíti a lakosság digitális képességeit.
A kutatás adatai szerint például Finnországban a vállalkozások sokkal nagyobb összegeket fektetnek az ICT, felhő- AI és IoT technológiákba, ennek eredményeképp a mutatóban több mint másfélszer annyi (167) pontot kaptak, mint Magyarország (99). Az észt vállalatok körében pedig jóval elterjedtebbek a IT-képzések, amelyeknek azért nagy a jelentősége, mert a képzett munkaerő képes a legtöbbet kihozni a rendelkezésre álló technológiákból - írja az iotzona.hu.