Pénzügyi digitalizáció: mekkora változást hozott a covid?
A koronavírus-járvány előre nem látható, erőteljes hatással bírt a pénzügyekre és üzletmenetre: felgyorsította az üzleti innovációt, tesztelte a 100%-os távmunka koncepcióját, katalizálta az iparágak közeledését. A pénzügyi folyamatok sem lassultak: 2021 első öt hónapjában a globális M&A-tevékenység elérte a rekordot jelentő 2,4 billió dollárt.
A vállalatok az elmúlt évben több tőkét vontak be, mint korábban bármikor, 2021 első negyedévének zárásakor az S&P 500 nem pénzügyi vállalatai több mint 2 billió dollár készpénztartalékkal rendelkeztek. A Deloitte frissített Finance 2025 tanulmánya a változásokat vizsgálta és az ezek alapján kialakuló kulcsfontosságú trendeket határozta meg.
2018-ban a pénzügyi szektor átalakulását a digitális diszrupció indította el. A tanácsadó cég akkori jelentésében megjósolta az irányadó pénzügyi trendeket, a COVID-19 azonban jelentősen megbolygatta az események várható menetét. Ennek alapján a mostani, frissített elemzésben is elérkezettnek látták a szakemberek az időt a jóslatok felülvizsgálatára.
Hogyan változtatták meg feltételezéseinket a közelmúlt piaci körülményei? Mi a jelenlegi legjobb elképzelésünk arról, hogy merre tart a pénzügy a közeljövőben? Mit tehetnek most a pénzügyi vezetők, hogy megragadják a felmerülő lehetőségeket és csökkentsék a kockázatokat? A cél annak felmérése, hogy a változások mit jelentenek a jövőre nézve, és ezek alapján a döntéshozók hogyan tervezhetik hosszú távú stratégiájukat.
Big data, prediktív modellek és analitikus eszközök
2025-re a stratégiai feladatokon kívül valamennyi ismétlődő pénzügyi folyamatot automatizálni fogja a legtöbb versenyképes vállalat. Az ERP-rendszerek, a big data és a blockchain technológia lesz az automatizálás kulcsa. A pandémia után a szabványosított folyamatokba és az adatarchitektúrába való befektetés hiánya lassította ugyan az automatizálást, ennek ellenére ez gyors ütemben halad.
Ezen a téren az automatizálás egyre inkább a több üzleti területet érintő, végponttól végpontig tartó folyamatokat célozza meg. Ugyan a blockchain a költségek és bizonyított felhasználási területek hiánya miatt nem terjed olyan gyorsan, mint korábban vélhető volt, kiberbiztonsági és automatizálási előnyei miatt több pénzügyi vezető továbbra is felkarolja a technológiát.
Az üzleti stratégia és a pénzügyi döntések megalapozására egyre inkább a támaszkodnak a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára. Ezeket az adatokat felhasználva automatizálják az ERP-rendszerek a folyamatok jelentős részét, melyek 2025-re még nagyobb súllyal fognak rendelkezni a vállalatok működésében.
Az ERP gyártók évente több nagyobb rendszerfrissítést végeznek, amelyekbe olyan kognitív funkciókat építenek be, mint a mesterséges intelligencia (MI), a gépi tanulás (ML), a robotika és a blockchain megoldások a hatékonyság növelése, illetve a kiberkockázatok mérséklése érdekében.
„Érdemes felgyorsítani a felhőalapú ERP-rendszerre való átállást, ugyanis a technológiai fejlettség állandó fenntartását, a kulcsfontosságú üzleti folyamatok automatizálását és a teljes adatbiztonságot is ez a technológia képes biztosítani” – mondta el Láng Bálint, a Deloitte könyvvizsgálati tanácsadás üzletágának igazgatója.
Eltűnőben a ciklikusság a posztpandemikus gazdaságban
A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatoktól ugyan még messze vagyunk, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.
A posztpandemikus gazdaságban időszerűbb információkra van szükség a döntések meghozatalához, az iparágak konvergenciája, az új üzleti modellek kialakulása, valamint az ellátási lánc, a technológia és a munkaerő korlátainak gyors kezelése miatt - írja az iotzona.hu.
„Vannak már erőfeszítések ugyan a zárás felgyorsítására, de ez még mindig legfeljebb havi folyamat, a legfontosabb információk ugyanis csak ekkor állnak rendelkezésre. A folyamatos könyvelés koncepcióján alapuló valós idejű jelentés, ahol nincs zárás, és minden információ valós időben kerül könyvelésre, eddig kevésbé nyert teret, a felhőalapú megoldások segítségével azonban ez is közelebb kerül a valósághoz” – tette hozzá Láng Bálint.
Az igazi adat a megtisztított adat
Még fontosabbak lettek a szabványosított, kiváló minőségű adatok, mivel ezek képezik az üzleti döntések és az automatizálás alapjait. Miközben szinte mindenki panaszkodik az adatok minőségére, kevesen jutottak el a megoldásig.
Az elemzés szerint a vállalatok 2025-ben is küzdeni fognak ezzel a problémával: ha rossz adatok áramlanak az automatizált AI-rendszerekbe, az nem teremt hatékonyságot és nem eredményez gyakorlati üzleti meglátásokat, jó adatokhoz azonban folyamat és szervezeti változásokra van szükség.
A pénzügyi folyamatokban az adattisztítási erőfeszítések mértéke 2025-re megduplázódik és azok a vezetők kerülnek előtérbe, akik biztosítani tudják az adatok integritását és megfelelő adat stratégiát határoznak meg.