Már jó ideje felkapott témának számítanak a blockchain és a megosztott főkönyvi megoldások a nemzetközi és hazai sajtóban, az elmúlt időszakban leginkább az NFT-k és különféle kriptovaluták kapcsán.  

A vállalatoknál a DLT-ket (Distributed Ledger Technologies), vagyis a megosztott főkönyvi megoldásokat övező kezdeti hurráoptimizmust mára felváltotta a bizonyítékokon alapuló stratégiai gondolkodás. Ennek eredményeképpen a cégek a pandémia időszaka alatt fókuszálták erőforrásaikat a tényleges gazdasági hasznot hozó projektjeikre, és leállították a tisztán spekulatív jellegű fejlesztéseket.

A technológia széles körű üzleti elterjedését alapvetően négy tényező egyidejű jelenléte támogatta:

Nem publikus, privát DLT hálózatok: olyan hálózatok alakultak ki, melyek kizárólag egy előre meghatározott, szabályozott és ellenőrzött csoport számára érhetők el, növelve ezzel a bizalmat a résztvevők között, valamint limitálva a rendszer erőforrásigényét.

Technológiai fejlődés: a tranzakciók ellenőrzésekor jelentős idő és energiaráfordítást igénylő kezdeti hitelesítési megoldásokat, (például proof-of-work konszenzus) felváltották a kevésbé költségek módok (például proof-of-authority konszenzus), javítva ezzel az alkalmazott technológia megtérülését.

Nagyobb átjárhatóság: a DLT platformok egyik legnagyobb hátrányát azok egyedisége jelentette. Minden új üzleti igény új platformot eredményezett, az átjárhatóság az egyes platformok között meglehetősen limitált volt. A Polkadot, Cosmos, Wanchain és más protokollok, illetve platformok lehetővé teszik a vállalatok számára a különböző blockchain megoldások közötti átjárhatóságot.

Technológiai és innovációs ökoszisztémák: a különböző iparágak szereplői közül egyre többen látják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, melyek jelentősen felgyorsítják az innovatív megoldások elterjedését.

A Wall Streeten túl: digitális személyes adatok, NFT-k

„A bitcoin és egyéb kriptovaluták elterjedésének is köszönhetően a blockchainen és más megosztott főkönyvi technológián alapuló megoldások elsősorban a pénzügyi szektorban jelentek meg. Mára nyilvánvaló, hogy a blockchain sokkal szélesebb iparági körben képes az üzleti folyamatok alapvető megváltoztatására” – mondta Doszpod Gergely, a Deloitte technológiai tanácsadás szenior tanácsadója.

A tanácsadó cég 2021-es globális kutatása alapján a résztvevők 80%-a gondolja úgy, hogy a vizsgált technológia új bevételi forrás, digitális eszköz vagy kriptovaluta megjelenését eredményezi a közeljövőben. Egy másik kutatás szerint a különböző projektekre fordított összegek a jelenlegi 5,3 milliárd dollárról 2026-ra 34 milliárd dollárra nőnek.

A technológia egyik előnye a tranzakciós előzmények transzparens és biztonságos tárolása, így a különböző állami támogatások szétosztására, a vállalatok közötti áruk, szolgáltatások és azok ellenértékének mozgásának nyomon követésére alkalmas megoldások szintén terjedő tendenciát mutatnak.

Ugyanakkor az elmúlt időszakban a leginkább szóbeszédben is megjelenő NFT (Non-Fungible Token) nem-helyettesíthető tokenek egy új megoldást kínálnak a különböző tartalomszolgáltatók számára: a blockchain lehetővé teszi zeneszerzők, filmesek, digitális képzőművészek, és más alkotók számára a szerzői jogok menedzsmentjét, és akár a letöltés/megtekintés alapú automatikus kifizetéseket is.

A DLT lesz a következő dotcom robbanás?

A megosztott főkönyvi megoldások jelenlegi helyzetét leginkább az internet '90-es években betöltött szerepéhez lehetne hasonlítani. Akkor számos nagyvállalat gondolta úgy, hogy a technológiában nincs érdemi érték, nem éri meg befektetni annak alkalmazásába, míg mások mindenüket feltették a különböző internet alapú termékekre. Ezekből sokan elbuktak, sok kezdeményes nem futotta be a várt életutat, ugyanakkor az internet alapvetően változtatta meg a vállalatok, sőt az egész világ működését - írja az iotzona.hu.

„A blockchain önmagában nem egy termék, nem egy marketing hívószó, hanem egy új technológia, mely új üzleti megoldásokat, új folyamatokat eredményez. A blokklánc széleskörű elterjedéséhez azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok következő időszakban olyan piaci termékekkel, illetve szolgáltatásokkal jelenjenek meg, melyek a technológia nyújtotta előnyökre építve képesek a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítésére” – mondta a szenior tanácsadó.