„Nemzetközi viszonylatban az internetpenetráció Európában a legnagyobb, és Magyarország internetelérés szempontjából a 86% körüli uniós átlaghoz tartozik. Tehát megfelelő mobiltelefonhálózati infrastruktúrával rendelkező ország vagyunk. Ennek ellenére – jellemzően a hátrányosabb helyzetű régiókban – sokan nem férnek hozzá a világhálóhoz. Globálisan ez a szám eléri a 2,3 milliárd főt” – ismertette Papp László.

A digitalizáció feltételei tehát összességében nézve idehaza adottak. A gyakorlati megvalósítás, a mindennapokba történő beültetés azonban már teljesen más kérdés. Holott például a felhőszolgáltatás vagy a mesterséges intelligencia (AI) eszköztára és módszertana is sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Sőt, a pandémia dacára már a feltörekvő technológiák új hulláma is megjelent. Idetartozik például a kvantumszámítás vagy a fotonalapú számítástechnika – sorolta a szakértő.

Kiemelte, hogy a mesterséges intelligenciának alapvetően két, egymástól eltérő szintje van. Az egyikbe az átlagfelhasználó által is ismert és igénybe vett megoldások tartoznak, például, hogy lehet az okostelefonos applikációval sakkozni. A másik szintet a felhőtechnológia, vagyis a hatalmas számítógépközpontok vagy szuperszámítógépek jelentik. Jó példája ennek a Shazam zenefelismerő alkalmazás, ami a felhőbe tölti fel a hallott zenét, majd azonosítja azt. Tehát ebben az esetben sem valamilyen futurisztikus AI-alapú megoldásról van szó, hiszen ez gyakorlatilag bárki számára elérhető.

Rengeteg még a feladat a fejlesztési „to-do” listán

Papp László kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy szerinte hazánkban a digitális oktatás jobban vizsgázott az otthoni munkavégzésnél. Úgy véli, ennek oka a megfelelő előkészítésben rejlik. A home office bevezetése sok esetben ad hoc történt a vállalkozásoknál, például nem oldották meg kellőképpen a kiberbiztonsági kérdéseket, de a munkavállalók felkészítését, motiválását sem.

Egy friss kutatás szerint a dolgozók 90%-a rendelkezett a hatékony munkavégzéshez szükséges képességekkel. Viszont csak kevesebb mint 40% azoknak az aránya, akik ténylegesen tudnak is alkalmazkodni a változásokhoz, és otthoni körülmények között is ugyanolyan hatékonyan tudnak dolgozni – tette hozzá.

Ráadásul az otthoni internethálózatok nem mindig támogatják megfelelően a céges munkához szükséges, intenzív kétirányú kommunikációt, és a munkáltatóknak a szükséges alkalmazások biztosítására is kiemelten figyelniük kellene. Az informatikai piackutató vállalat képviseletvezetője szerint ugyanakkor a kiterjesztett-, illetve a virtuális valóság (AR/VR) a távmunkában és a távoli együttműködésben is sokat segíthetne, ehhez azonban ma még többnyire nem áll rendelkezésre a megfelelő eszközpark.

Az interjúban szó volt arról is, hogy a gyártói visszajelzések alapján várhatóan a chiphiány az első negyedév során megoldódhat. Ugyanakkor még legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy mindez a gyártási láncba is beépüljön.

Az adatvezérelt IoT-rendszerekhez okos felhasználók is kellenek

Papp László a dolgok internete gyakorlatai tapasztalatairól elmondta, hogy van, amikor hiába állnak rendelkezésre az IoT-rendszerek és -eszközök, ha a fejlesztéseket nem használják hatékonyan a vállalatok. Az okos adatgyűjtés és továbbítás sokszor még abban merül ki, hogy a rendszer IP-hálózatot használ, és adott esetben feltölti az internetre a kapcsolódó információkat. A továbbfejlesztett, valóban intelligens változatok viszont már egyfajta adatkezelést is végeznek, például kiszűrik a hibás információkat - írja az iotzona.hu.

Ahhoz, hogy a cégek jól kamatoztassák az intelligens rendszerek által begyűjtött tömeges adatokat, fontos, hogy pontosan meghatározzák a felhasználási célokat is. „Arra is figyelni kell, hogy a mesterséges intelligencia jelentős része ma még arra alkalmas, hogy az adatok garmadájából mintákat azonosít, és ezen mintákból olyan összefüggéseket mutat meg, amiket esetleg mi nem vennének észre. Ha viszont rossz adatokat adunk meg, akkor az AI rossz mintákat fog azonosítani” – fejtette ki a szakértő.

Papp László az újgenerációs hálózatokkal kapcsolatban arra számít, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 2023-ra, Magyarországon pedig 2025-re lehet gazdasági szempontból megtérülő befektetés az 5G.