A legfrissebb, idei első félévi kutatásban a 300 millió forintot meghaladó éves árbevételű magyar cégek elmúlt két évben megvalósított fejlesztéseit vizsgálták. A K&H innovációs indexe négy alindex súlyozásából áll. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból 4 alindexet hoztak létre, amelyek a már megvalósult, a tervezett, valamint a digitális innovációkról, illetve a cégek innovációs stratégiájáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H innovációs indexet, amelyben legnagyobb súlyt - 50 százalékot - a jövőben tervezett innovációk kapják.

Németh Balázs ismertette: 2022 első félévében a K&H innovációs index 30 pontra emelkedett az előző alkalommal mért 28 ponthoz képest. Az előző, tavalyi második félévi méréshez viszonyított 2 pontos növekedés elsősorban a már megvalósult és a digitális fejlesztések eredménye - sorolta. A digitális innováció alindex számottevően, 5 ponttal emelkedett. Az alindexek közül egyik értéke sem csökkent, vagyis a cégek továbbra is kiemelten fontos feladatként kezelik az innovációt - összegezte. A felmérés szerint digitális fejlesztés elsősorban a vállalati háttérfolyamatok, valamint a logisztika terén valósultak meg, jellemzően a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű közepes cégeknél, zömében a kereskedelemben.

Jó hírnek nevezte, hogy az ágazatokon belül a megvalósult mezőgazdasági innovációk száma nőtt. Az elmúlt két évben csökkent a megkérdezett cégeknek az innovatív termékek értékesítéséből származó árbevétele. Csökkent azoknak a vállalatoknak a száma is, amelyek árbevételének több mint 20 százalékát teszik ki az innovatív termékek vagy szolgáltatások. A vállalatok 16 százaléka nyert el kutatás-fejlesztési támogatást az elmúlt 2 évben - és nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek akár többször is hozzájutottak ilyen forrásokhoz, amit kedvezőnek nevezett.

Kiemelte: tízből három cég figyel a fenntarthatóságra, a folyamataiba bevezetett kedvező környezeti hatású fejlesztést. A digitális transzformáció csak a cégek felének fontos, amit kedvezőtlennek nevezett, a változás érdekében komoly edukációra van szükség szerinte.

Minden digitalizációs területen - például big data elemzés, szoftverek, informatikai rendszerek fejlesztése a távmunka érdekében - jelentős emelkedést mértek. Idén is a szolgáltatások, és az ipar járnak élen az innovatív megoldások alkalmazásával, az előző éveknek megfelelően.

Kitért arra, hogy a cégek döntő többsége még nem használja ki a mesterséges intelligencia (MI) vívmányait, mint a beszédfelismerés, csalásfelismerés, chatbotok, gépi fordítás, és nem is tervezik a következő két évben, amit versenyképességi szempontból kedvezőtlennek nevezett. A rövid távú hatékonyságnövelő innovációkra van nagyobb igény, a hosszabb távú beruházásokra a vállalkozások kis része aktív.

Közlése szerint az orosz-ukrán konfliktus a megkérdezett vállalatok innovációs tevékenységének mindössze 27 százalékára fejtett ki kedvezőtlen hatást, 68 százalékuknál nem okozott problémát. A jövőre nézve azonban már pesszimistábbak a vállalatok: 37 százalékuk jelezte, hogy innovációs programjára kedvezőtlen hatást gyakorolhat a konfliktus.

A K&H 2021 óta, harmadik alkalommal közli az innovációs indexet. A kutatást félévenként ismétlik. Az idei adatgyűjtést március 28-a és április 19-e között végezték.