Júliusban 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ennél magasabb drágulást legutóbb 2013 januárban mértek, akkor 3,7 százalékos volt az infláció mértéke – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Január és július között a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. 

Az elmúlt egy évben a korábbi hónapokhoz hasonlóan a járműüzemanyagok, valamint a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, az üzemanyagokért 17,8 százalékkal, a dohányárukért 7,5 százalékkal kellett többet fizetni júliusban, mint egy évvel ezelőtt – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció negyedik hónapja változatlanul 2,4 százalékos volt júliusban, és a júniusival egyező 0,3 százalékkal az előző hónaphoz képest. 

Mináry Borbála elmondta, tavaly júliushoz képest az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 9,7, a száraztészta 9,2, a tejtermékek 7,2, a tojás és a liszt 7,0, az idényáras élelmiszerek  – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 6,8 százalékkal drágult, a cukor 23,5 százalékkal olcsóbb lett. 

Átlagosan 7,5 százalékkal nőtt az egyéb cikkek – gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek – ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni, de a tankönyvek továbbra is 58,7 százalékkal olcsóbbak mint egy évvel korábban. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,3, ezen belül a dohányáruké 7,5 százalékkal nőtt, lassabban az egy hónappal korábbi  8,9 százaléknál, a szeszes italok ára 3,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett. 

Drágult az energia

A háztartási energia 1,5 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,3, a palackos gázé 7,2 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,7 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Legjobban a használtautók ára csökkent 8,9 százalékkal, míg az újak 6,2 százalékkal drágultak, a televíziók ára 6,3 százalékkal csökkent. 

A szolgáltatások árszintje az előző hónappal azonos mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ezen belül 10,5 százalékkal drágult a taxizás és 5,1 százalékkal csökkentek a telefon és internet tarifák. A külföldi nyaralás 4,7, a belföldi 7,5 százalékkal kerül többe, mint tavaly júliusban. Júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,0 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett, ezen belül a járművek 1,9 százalékkal drágultak.

A szolgáltatások ára 0,9, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkek 0,4, ezen belül a járműüzemanyagok 0,9 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia ára egyaránt 0,1 százalékkal emelkedett. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 2,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Gyorsuló infláció

A várakozásokat enyhén meghaladva 3,4 százalékra gyorsult az infláció júliusban az előző havi 3,1 százalék után, amit elsősorban az okozott, hogy egy évvel ezelőtt éppen csökkentek, míg most éppen emelkedtek az üzemanyagárak, így az alacsonyabb bázishoz képest magasabb volt az üzemanyagok áremelkedési üteme – kommentálta a KSH adatait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Mint mondta, az érdemi inflációs nyomás hiányát továbbra is tükrözi, hogy a maginfláció az előző hónapokhoz hasonlóan 2,4 százalék maradt. Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhetőek, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek egyhavi egy százalékos, ezen belül a járművek 1,9 százalékos drágulása.

Suppan kiemelte, mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekcióra számítanak, ezért további infláció növelő hatást nem várnak, sőt, némileg visszarendeződhetnek az árak. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály által okozott terményár emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.

Tetőző infláció

A Takarékbank elemzője kifejtette, júliusban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzhetett az infláció, így az év hátralevő részében újra mérséklődhet a drágulás üteme, azonban néhány hónapig átmenetileg így is meghaladhatja a három százalékos inflációs célt, amit az okozott, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis, míg idén több geopolitikai feszültség miatt is jelentősen emelkedtek az olaj- és üzemanyagárak. A következő hónapokban azonban az egy évvel ezelőtti emelkedő bázis miatt egyre kisebb lesz az üzemanyagok inflációt befolyásoló hatása, ami az év végére visszahúzhatja az inflációt a 3 százalékos cél alá.

Suppan Gergely hangsúlyozta: az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt. Az év végére ezért az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számít. Azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával.

Prognózisuk szerint jövő év elején ismét 3 százalék fölé emelkedhet az infláció, azonban az üzemanyagok az idei év közepén látott magas bázisa miatt jövő év közepére megint 3 százalék alá kerülhet, éves átlagban 2,85 százalékos inflációt várnak.

Felívelő pályán a maginfláció

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint az adat kissé magasabb lett a 3,3 százalékos várakozásuknál, ami egyébként megegyezett a Bloomberg elemzői konszenzusával is. Szerkezetében a júliusi infláció többé-kevésbé a vártnak megfelelően alakult. Meglepetésre viszont a tartós cikkek esetében érdemben mérséklődött az eddigi defláció, hiszen az ezen csoportba tartozó termékekért júliusban átlagosan már csak 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly júliushoz képest. Júniusban még -1,1 százalékos volt a tartós cikkek éves árindexe, s a megugrás mögött minden bizonnyal a gyengébb forintárfolyam hatása áll – fogalmazott. 
 
Úgy vélte, mivel továbbra is erőteljes bérkiáramlás a magyar gazdaságban, nő a fogyasztás, miközben a forint árfolyama gyengébb szinten stabilizálódott, a mögöttes folyamatok alapján a maginfláció is lassan elindulhat egy felfelé irányuló pályán az elkövetkező hónapokban. A látványosabb inflációgyorsulásnak azonban továbbra is akadálya, hogy az Eurózónában még mindig igen visszafogottak a maginflációs folyamatok. Összességében úgy látják, hogy a 3 százalékos jegybanki célt a jövő év elejétől tartósan is elérjük.