A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 ezer forint volt, 31,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása járult hozzá, amely a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén foglalkoztatottak körében a tavaly februári közel háromszorosára, 1 millió 340 ezer 900 forintra növelte az átlagos összeget az előző havi 512 200 forintról. Ezzel a költségvetési szférában 93,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek tavaly februárhoz viszonyítva, míg a vállalkozásoknál 12,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke 378 100 forint volt, 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami 5,8 százalékos reálnövekedést jelez.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: egyszeri tétel, a fegyveres erők hathavi bónuszának kifizetése okozta a keresetek kiemelkedő februári növekedését. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a rendszeres átlagkereset is az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. A vállalkozásoknál dolgozók keresete az első két hónapban a magas inflációt meghaladó mértékben nőtt, azaz a reálkeresetek emelkedtek. Ebben a járulékcsökkentés, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a munkaerőhiány játszott szerepet.

Megjegyezte: a vállalkozások béremelkedési üteme az előző hónaphoz képest némileg lassult, aminek a magyarázata a bázishatásban keresendő, ugyanis tavaly a minimálbér és a garantált bérminimum csak februártól emelkedett, így a januári bázisadat kisebb volt, mint a februári.
Regős Gábor nem vár nagy változást a bérfolyamatokban az idei évre, úgy véli, hogy az eddigi, illetve annál néhány százalékponttal magasabb átlagos béremelkedés jellemezheti a vállalati szférát, azaz a reálbérek átlagosan emelkedni fognak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is kiemelte a fegyverpénz egyedi hatását, és megállapította, hogy érdemesebb a rendszeres bruttó áltagkereset alakulását figyelembe venni, ahol a várakozásokhoz sokkal inkább közel eső, 14,5 százalékos, vagy a bruttó kereset mediánértékét, amely szerint 14,6 százalékos éves béremelkedés volt februárban.
Közölte: az adatok egyértelműen alátámasztják az ING szakértőinek várakozását, miszerint az idén bőven kétszámjegyű, 15 százalék körüli lehet a bérnövekedés. A februári kormányzati kifizetések rendkívüli mértékben bővítették a lakosság elkölthető jövedelmét, amely így tovább tágítja a kereslet és kínálat között kialakult ollót - tette hozzá.

A februári kereseti adat Virovácz Péter szerint arra utal, hogy az inflációs nyomás keresleti oldalról is jelentős lehet a közeljövőben, ami érdemben növeli az inflációt és mérsékli a reálbérek emelkedését. A 15 százalékos nominális bérnövekedéshez társuló 10 százalékos infláció mellett így 5 százalékos reálbér emelkedéssel számolnak az ING Bank szakértői.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is kiemelte: a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14,5 százalék volt februárban az előző havi 13,7 százalék után, így a tavalyi évhez és az előző hónaphoz képest is tovább gyorsul a béremelkedési pálya.

A bérköltségek, az energia- és alapanyagárak növekedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit a láthatóan erős fogyasztói kereslet mellett könnyen el is érhetnek. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, ha a várakozások ezen a szinten ragadnak be - figyelmeztetett az elemző.

Az erőteljes alapfolyamatoknak, a minimálbéremelésnek, az ütemezett bérpályáknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 6 százalék feletti éves nettó reálbér növekedés lehet ebben az évben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, így fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-nek - összegezte várakozását Horváth András.