A szabad pálinkafőzés lehetőségének megteremtése amellett, hogy a szabadság élményét nyújtotta az embereknek, hozzájárult az értékmegőrzéshez és értékteremtéshez, az élő hagyomány megőrzéséhez, s ezzel a vidéki közösségek megtartásához.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára felidézte: Magyarországon 150 év után 2010 szeptember 27-től szabaddá vált a magán pálinkafőzés. A 640 magyarországi bérfőzdében is jövedéki adó kötelezettség nélkül lehet előállítani korlátozott mennyiségben - 86 liter 50 fokos - párlatot.

Az államtitkár szerint az intézkedés meghozatalakor mindenekelőtt vidékfejlesztési szempontokat mérlegelt a parlament. A szabad pálinkafőzés lehetővé tette a paraszti termelési, feldolgozási kultúra egyik utolsó elemének a megmentését, fejlesztését. Olyan élő hagyományról van szó, amely nagyon fontos a vidéki közösségek megőrzése szempontjából is - mondta.

Kifejtette, olyan tevékenységet tettek szabaddá, amelyet az emberek addig is végeztek illegálisan, annak minden hozadékával, vagyis úgy, hogy sem az eszközök, sem a hozzá kapcsolódó tudás nem volt korszerű. A döntés lehetővé tette, hogy legálisan, jó minőségű párlókészülékeket szerezzenek be, és a házi főzést végzők egymással is megoszthassák tapasztalataikat.

Az államtitkár szerint ennek köszönhetően jelentősen javult a minőség, amit a pálinkaversenyek is jól mutatnak, azokról ugyanis a magánfőzést végzők nagyon sokszor aranyérmekkel térnek haza.

Az MTI a sajtótájékoztatót követően a vidékfejlesztési tárcától megtudta: a 640 bér- és kereskedelmi főzdéből 530 csak bérfőzéssel foglalkozik. Mivel nincs bejelentési kötelezettség, nincsenek hivatalos adatok a házi pálinkafőzésről. Becslések szerint több tízezren élnek a lehetőséggel, az így előállított mennyiséget évi 2-4 hektoliter fokra becsülik (1 liter fok 2 liter 50 fokos pálinkának felel meg).

Forrás: MTI ECO