Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta: Magyarországon szokatlan, de sok helyen már bevett dolog a negatív kamat. Az Európai Központi Banknál, a svájci, svéd, japán jegybanknál is negatív a ráta - tette hozzá. Ezzel a jegybank azt szeretné elérni, hogy a kereskedelmi bankok ne egynapos betétben "parkoltassák" likviditásukat, vegyenek állampapírt, vagy helyezzék ki szabad pénzüket - fejtette ki.

Így olcsóbbá válik a hitelezés, finanszírozás, mondta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az EKB hasonló lépésére a tőke euróövezeten kívüli eszközökbe áramlott.

A Takarékbank elemzője szerint az a fő kérdés, hogy meddig folytatja a jegybank a kamatcsökkentést. Hozzátette: a bank várakozása szerint 0,9 százalékra csökken az alapkamat a következő két hónapban, a jegybank várhatóan két alkalommal, 15 bázisponttal csökkent.

Kitért arra, a jegybank korábbinál erőteljesebb GDP-növekedési prognózisa - 0,3 százalékkal, 2,8 százalékra emelte az idei előrejelzést - mögött az állhat, hogy a 2016-os inflációs előrejelzést a vártnál jobban csökkentette a jegybank, 1,7-ről 0,3 százalékra. A szakértő elmondta: az alacsony infláció hatására "felrobbannak a reálbérek", évtizedek óta nem látott reálbérnövekedés lehet idén, jelentős fogyasztásbővüléssel párosulva. Hozzátette: biztosat csak csütörtökön, az Inflációs jelentés ismeretében lehet majd tudni.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője úgy vélte: az irányadó ráta, a 3 hónapos betéti kamat további csökkentése attól függ, hogy a forint árfolyama mennyire áll ellen a kamatcsökkentéseknek, valamint függ a nemzetközi piaci környezeti hatásoktól is.

Az elemző szerint az elmúlt hetekben erősödő forint miatt nem volt váratlan a kamatcsökkentés. Úgy vélte, hogy az első fél évben 1 százalékig mérséklődhet az alapkamat, míg a kamatfolyosó alja nem csökken tovább.

A Raiffeisen elemzője szerint borítékolható volt az inflációs előrejelzés csökkentése, a bank 0,7 százalékos inflációt vár 2016-ra. Az alacsonyabb inflációs pálya alapján csak később érhető el a 3 százalékos inflációs cél - mondta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a negatív egynapos betéti kamat, és a kamatfolyosó szűkítésével a jegybank célja az lehet, hogy hosszabb, például öt- és tízéves állampapírok vásárlására ösztönözze a pénzintézeteket. Elképzelhető ugyanakkor az is az elemző szerint, hogy a lépéssel az MNB előkészít egy jövőbeli átalakítást, azaz nem mindig a betéti kamat lesz az irányadó ráta, hanem a hitelkamat is betöltheti majd ezt a szerepet.

Az alapkamat csökkentéséről úgy vélekedett, hogy már voltak erre utaló jelek a piacon, várakozása szerint a következő két hónapban 0,85 százalék körüli szintre süllyedhet az irányadó ráta.

A szakértő szerint az alacsony inflációs környezet tette lehetővé a mostani kamatcsökkentést, és további kamatvágásokra lehet számítani, amiket a jegybank is jelzett. Németh Dávid közölte, hogy az új inflációs jelentés szerint a jegybank alacsonyabb inflációs pályára számít, az MNB-s előrejelzés szerint 2018-ban érheti el az infláció mértéke a célul kitűzött 3 százalékot.