„A felmérést az a szándék hívta életre, hogy tisztán lássuk: mi, magyarok hogyan állunk a boldogsággal, mi az, ami bennünket boldoggá tesz, melyek hazánk legboldogabb és legbúsabb térségei, és legfőképpen, milyen kezdeményezéseket szükséges elindítani azért, hogy a kritikus állapotban lévő régiókon segíthessünk” – ismertette a kutatás lényegét Bagdi Bella.

„A boldogságtérkép megrajzolása csak egy járulékos célja volt a kutatásnak, valódi szándékként az lebegett előttünk, hogy megtudjuk, a magyar lakosság boldogságszintje milyen széles skálán mozog, és ez milyen összefüggésben van a geográfiai, demográfiai és pszichológiai tényezőkkel” – mondta Oláh Attila.

"Minden ember a maga boldogságának kovácsa. Sok mindennel meg kell harcolni a vágyott állapot eléréséért, de a pszichológia tudománya támogathat mindenkit ebben a küzdelemben” – foglalta össze a lényeget Oláh Attila.

Mi is az a boldogság?

„A hétköznapok nyelvén a boldogság egy »jolly joker« fogalom a jó állapot kifejezésére” – mondta Oláh Attila. „Például boldogok vagyunk, ha időben jön a villamos, vagy csak egyszerűen úgy érezzük, jól alakulnak a dolgaink. Én úgy fogalmaznék, hogy egy olyan mentális állapot, amelyben a pozitív érzelmek dominálnak.”

A felmérés során a kutatók 67 kérdést tettek fel a résztvevőknek. Összesen 5332, 14 és 80 év közötti embert vizsgáltak, akik az ország 737 településéről származtak. A szakemberek négy fő (fejleszthető) tényező tanulmányozására fektették a hangsúlyt.

Milyen eredmény született?

Akármennyire is tagadjuk, a pénz valamilyen szinten boldogít: Magyarország gazdagabb vidékein boldogabbak az emberek, míg az északi, szegényebb régiók lakosai ilyen téren rosszabb állapotban vannak. Ennek megfelelően, aki pozitívan ítélte meg vagyoni helyzetét, boldogabbnak számított. Persze a helyzet nem ilyen egyszerű, számos más tényező is befolyásolja, ki hogyan viszonyul az élethez.

„Negyven százalékban tehetünk a saját boldogságunkért, és mindössze 10 százalék az a váratlanul adódó helyzet, amit nem tudunk befolyásolni” – mondta Oláh Attila. Nem elhanyagolható azonban a gének szerepe, a boldogságra való hajlam 50 százalékban genetikailag meghatározott. A pozitív és negatív hatások befogadására az emberek különböző mértékben érzékenyek, vannak, akik alkatilag hajlamosabbak a „dolgok napos oldalát” szemlélni.

Fejleszthetjük magunkat

"Elméletben már nagyon jól tudjuk, hogyan kell boldogan élnünk, de a reakcióink és a viselkedésünk még nincsenek összhangban ezzel. Éppen ezért a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt” -  mondta Bagdi Bella.