Jump to content

Az asszonyon múlt, hogy csak négyjegyűek a PIN-kódok

2017. 06. 26. 16:59


A banki nyitvatartási időn túli ügyintézés – legfőképpen a készpénzfelvétel – lehetősége régóta foglalkoztatta az embereket, így született meg a nagy ötlet: ha van csokoládékiadó automata, miért nincs bankjegyautomata is? A banki szolgáltatásokat forradalmasító ATM elődjét, az első bankjegykiadó automatát éppen ötven éve, 1967. június 27-én helyezték üzembe Londonban. A prototípushoz több, újdonságnak számító biztonságtechnikai újítást is be kellett vezetni.

Bankograph: csak befizetés

Luther George Simjian amerikai feltaláló és ötletgyáros a fejébe vette még az ’50-es években, hogy „pénztáros automatát” alkot, 1960-ban be is nyújtotta szabadalmát erre vonatkozóan. Ennek nyomán helyezte üzembe a Citibank elődje a Bankograph kísérleti példányait  New Yorkban.

Minden befizetésről egy mikrofilmes kamera készített felvételt, ez szolgált bizonylat gyanánt az ügyfelek számára – akiknek többsége az alvilág köreiből került ki, főként prostituáltak és szerencsejátékosok élvezték az inkognitó nyújtotta előnyöket.

Talán nem lehettek elegen az említett szakmák képviselői, mert a masinákat érdeklődés hiányában fél év elteltével leszerelték.

Fürdőkádban jött az ötlet

Később egyre többen kezdtek dolgozni a bankautomata kifejlesztésén, végül a brit John Shepherd-Barron (1925-2010) vonult be feltalálójaként a technikatörténetbe. A leleményes férfiú lelkesedésében nem védette le találmányát: az anyagi haszon helyett megelégedett a dicsőséggel és a 2005-ben neki ítélt Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatával.

A bankjegy- és okiratnyomtatásra szakosodott De La Rue vállalatnál dolgozó Shepherd-Barron egy nap késve érkezett bankjához, és nem sikerült pénzt felvennie. Még este, a fürdőkádban is bosszankodott, amikor eszébe jutott a megoldás: ha az automaták csokoládét meg üdítőt képesek kiadni, miért ne lehetne belőlük bankjegyeket is felvenni?

A DACS kissé szűkmarkú volt

Az ötlet megvalósításán hamarosan egy csapat kezdett dolgozni, és megszületett a DACS (De La Rue Automatic Cash System) automata, amelyre azonnal szerződést kötött a Barclays Bank. Az automata csekkel működött, és alkalmanként csupán 10 fontot adott ki, ennyi pénzből futotta akár egy görbe hétvégére is akkoriban.

A világ első bankjegyautomatáját Észak-Londonban, a Barclays enfieldi fiókja előtt helyezték üzembe 1967. június 27-én. Az első tranzakciót Reg Varney komikus, A buszon című filmvígjáték-sorozat későbbi sztárja indította el.

Majdnem hatjegyű lett a PIN-kód

A DACS nem kommunikált a bankkal, kizárólag csereügyletet bonyolított – azaz a csekk bedobására adta ki a pénzt. A bankpénztáros által kiállított utalványt a gépi olvashatóság és a biztonság érdekében C14-es radiokarbon csíkkal jelölték meg, majd a számla tulajdonosának egy PIN-kódot (Personal Identification Number – személyi azonosító szám) is be kellett ütnie. A PIN  kifejlesztése James Goodfellow skót mérnök nevéhez fűződik.

Shepherd-Barron eredetileg hatjegyű PIN-számra gondolt, de feleségének hála, akinek emlékezete legfeljebb négy számjegyig terjedt, ez utóbbi vált általánossá.

Az amerikaiak a bankkártyára esküdtek

Az Egyesült Államokban mérsékelt lelkesedéssel fogadták a találmányt. Ott a Docutel cég mágnesesen kódolt bankkártyával működő automatája aratott sikert. Az 1969-ben New Yorkban üzembe helyezett Docutellert a Chemical Bank így reklámozta: „Szeptember 2-án 9 órakor bankunk kinyit, és nem zár be többet.”

Az 1971-ben Amerikában bemutatott Total Teller volt az első mai értelemben vett, többféle műveletre is alkalmas ATM. Európai testvérét, egy IBM-et ’72-ben az angliai Essexben helyezte üzembe a Lloyds bank Cashpoint néven.

The Citi never sleeps

A Citibank 1977-ben 100 millió dollárért állított fel ATM-eket New York-szerte. A következő év elején hatalmas hóvihar csapott le a városra, a bankok napokig nem tudtak kinyitni, ekkor az automaták forgalma ugrásszerűen megnőtt. A bank rögvest kampányt is indított The Citi never sleeps mottóval.

Nagy üzlet lett

A hálózati kapcsolatok kiépítésével a bankautomata-gyártás rohamosan fejlődő iparággá vált, a piacon amerikai óriáscégek (IBM, Diebold és az NCR) vették át az uralmat.

A mai gépek túlnyomó többsége Microsoft Windows operációs rendszerrel működik, tartalmuk miatt igen komoly fizikai és informatikai védelemmel vannak ellátva.

Az ATM-ek számát jelenleg 3 millió körülire becsülik, átlagosan 3 ezer emberre jut egy. A legtöbb az Egyesült Államokban, Kanadában, Európában és Japánban, a legkevesebb a Közel-Keleten és Afrikában van, ATM-sűrűség terén Makaó az abszolút csúcstartó, ahol hozzávetőleg négyszáz felnőttre jut egy.

(Forrás: penzugyguru.hu; mti.hu; hirado.hu; kép: FreeDigitalPhotos.net)