Megszavazták az extra szabadnapot, azonban nem mindenki örült ennek
A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő tartózkodott.
A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg - emlékeztetnek az előterjesztők indítványukban, hozzátéve, a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő.
Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét - fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában, hozzátéve, az Országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti.
Balog Zoltán tájékoztatása alapján a nagypéntek Európában 14 országban ünnep. A miniszter kitért arra is, hogy a munkaszüneti napok száma nem felétlenül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Példaként említette, hogy Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.
A munkáltatók tavaly ellenezték a plusz szabadnapot
Gazdasági indokokra hivatkozva ellenzték tavaly októberben egyes munkaadók a nagypénteki munkaszüneti napot - ez derült ki a Magyar Nemzet összeállításából. A lapnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta, több tízmilliárd forintos kiesést okoz a gazdaságnak, ha 10-ről 11-re emelik a fizetett munkaszüneti napok számát.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint egy plusz munkaszüneti nap becslések szerint mintegy 0,3-0,4 százalékkal csökkenti a GDP-t, és a munkaerőhiány miatt is rossz az időzítés. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára pedig arról beszélt, hogy lesznek kereskedelmi cégek, amelyeket előnyösen és olyanok is, amelyeket hátrányosan érint a plusz szünnap.
Leginkább azt sérelmezték anno a munkaadók, hogy erről a kormány már megint nem egyeztetett senkivel, ahogy anno a vasárnapi zárva tartásról sem.