Az emberi tényezők számÍtanak igazán

A Föld országait a lakosság boldogsági szintje alapján sorba állító jelentés megállapította: Norvégia annak ellenére is megszerezte a vezetést, hogy a gazdaságában kulcsszerepet betöltő olajár mostanában kedvezőtlenül alakul.

Az ENSZ kezdeményezésére létrejött Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) által publikált tanulmány szerzői szerint a ranglista kialakulásában valójában az emberi tényezők nyomnak a legtöbbet a latban.

Norvégia a tavalyi negyedik helyről ugrott a lista csúcsára a felmérésben. A korábbi listavezető, Dánia a második helyre szorult, az első öt között sorrendben Izland, Svájc és Finnország szerepel még. Az elmúlt tíz év alatt Venezuela és a Közép-afrikai Köztársaság esett vissza a legjobban, Nicaragua és Litvánia emelkedett a legtöbbet.

Magyarország a 75. helyen szerepel a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben.

A skandináv országok kiugró eredménye annak köszönhető, hogy arrafelé "működik a közösségi érzés és az egyetértés abban, hogy mi jó a közösségnek" - vélte Meik Wiking, a koppenhágai boldogságkutató intézet egyik vezetője, aki azonban nem vett részt a globális boldogságjelentés és rangsor elkészítésében.

John Helliwell, a kanadai British Columbia-i Egyetem közgazdásza, a tanulmány vezető szerzője úgy értékelte, hogy miközben valamennyi pénzre azért szükség van a boldogsághoz - amit az is jelez, hogy a lista sereghajtói között kétségbeejtően szegény országok is vannak -, egy bizonyos küszöb fölött azonban a több pénz nem jár több boldogsággal.

Az idén ötödször elkészült éves jelentés 155 országot rangsorolt az egy főre jutó GDP és a várható egészséges élettartam alapján. A tanulmányhoz továbbá globális felmérések négy tényezőjét is alapul vették, amelyekben a résztvevők egy tízes skálán értékelték, hogy mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben, mennyire érzik korruptnak a társadalmat, amiben élnek és mennyire gondolják nagylelkűnek magukat.

Kezd szétesni a közösségi szellem

Az Egyesült Államok, amely tavaly még a 13. helyen állt, a 14. helyre csúszott le. Az elmúlt évtizedben Amerika "boldogságindexe" 5 százalékkal csökkent.

Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem közgazdásza, a tanulmány társszerzője szerint a visszaesés oka, hogy Amerikában a közösségi szellem kezd széthullani. "Egyre rosszindulatúbbak leszünk, a kormányunk pedig egyre korruptabbá válik, és nő az egyenlőtlenség" - foglalta össze a bajok gyökerét Sachs, és hozzáfűzte: "Ez hosszú távú trend és a körülmények egyre rosszabbak lesznek".

A boldogság és hogy az ember azt csinálhatja, amit szeret, sokkal fontosabb, mint azt a politikusok gondolják - hangsúlyozta Helliwell, aki saját boldogságát 9-re értékelte a tízes skálán.