A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az  MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében ismerteti: az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, az órák előreállításával az ébrenlét jobban egybeesik, így kevesebb energiát kell világításra használni.

A Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amelyekből az látszik, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítást követő időszakban.

Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ a lakosság a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország "áramszámláját" - hívta fel a figyelmet a Mavir.

A vasárnapi lehet az utolsó átállítás

Ha minden jól megy, a parlament áprilisban szavazhat az évente kétszer esedékes óraátállítás eltörléséről, Magyarország egész évben maradhatna a nyári időszámításnál. Ha az unió nem támaszt kifogást a javaslat ellen, akár az idei lehet az utolsó átállítás. Az EU ugyanis nem rendelkezik, hogy a téli és a nyári időszámítás alkalmazása kötelező lenne. Ez tagállami hatáskör.