Török Gábor mára Magyarország egyik legismertebb politológusa – ezen egyáltalán nem csodálkozhatunk, hiszen a Budapesti Corvinus Egyetem tanára egyszerre van jelen az akadémiai és az üzleti életben, ráadásul népszerű blogja és médiaszereplései miatt a napi közéletben is aktívnak tekinthető.

Először arról kérdeztük: miként koordinálja különböző jövedelemforrásait. Hogyan osztja fel és menedzseli tanári fizetését, a tanácsadói vállalkozásából származó jövedelmeket és blogjából származó bevételeket? Talán meglepő, de Török Gábor nem alakított ki bonyolultabb módszert ehhez. „Igazából nem rendelkezem különösebben tudatos pénzügyi stratégiával, viszonylag konzervatív módon kezelem erőforrásaimat. Alapvetően egyetlen bankszámlán tartom jövedelmeimet.” – mondja a politológus.

Az egyik legnépszerűbb politikai-politológiai blog szerzője meglehetősen kevés pénzügyi terméket vesz igénybe, hiszen szeret folyamatosan szabadon rendelkezni pénze felett. Török Gábor ugyanakkor hangsúlyozza: „Ez természetesen nem jelenti azt hogy ne szeretnék takarékoskodni. Pénzügyi filozófiám közel áll a protestáns, kapitalista üzleti etikához.”

Az akadémikus-blogger egyébként nemcsak sokrétű tevékenységének pénzügyi vetületeiről, hanem arról is megkérdeztük, hogy milyen előnyöket és hátrányokat tapasztal többfókuszú karrierjéből. Török ezzel összefüggésben elmondta: „Az egy szerencsétlen dolog, hogy olyan tevékenységeket el lehet végezni fél lábbal, amihez egész ember kellene. Nekem mégis személyes kaland, hogy több dolgot is kipróbálhatok, és persze szinergia is van benne. Egyetemi tanárként többet tudok hasznosítani a tanácsadói létből, mint fordítva”.

Török Gáborban is felmerült már az, hogy professzionális segítséget vegyen igénybe pénzügyeinek kezeléséhez, ám végül mindig ezek ellen döntött. „Meglehetősen sokszor szoktak felkeresni különböző ajánlatokkal, viszont ekkor én általában a leszerelési stratégiát választom” – árulja el a szakember, aki szerint egyébként a társadalomban is hasonló gondolkodásmód tapasztalható. Úgy véli: a többség „minden pozitív változás ellenére” bizalmatlan a bankokkal és a biztosítókkal szemben. Ez a politológus szerint nem is meglepő, hiszen „a társadalomban általánosan is nagyon erős a bizalmatlanság”.

Arra a kérdésre, hogy esetleg egyetemi oktatóként tapasztal-e a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban valamilyen generációs változást, elmondja: „Az egyetemen tanuló húszévesek körében még nem tapasztalható a pénzügyi tudatosság és a hosszú távú gondolkodás.” Igaz, rögtön hozzáteszi: „Ez ebben az életkorban talán érthető is.”