A Narancs Juice ehavi interjújában a kortárs magyar líra egyik fontos figuráját, Szálinger Balázst kérdeztük takarékoskodásról, befektetésekről és a pénzügyi tanácsadók munkájához kötődő bizalomról. A költő válaszaiból egészen egyéni pénzügyekhez való hozzáállás rajzolódik ki - nem mindennapi például az sem, hogy Szálinger legfontosabb befektetései ritka postai bélyegek.

A költő egyébként egyáltalán nem gondolkodik tudatosságban, ha a pénzügyekről esik szó. Ez olyannyira így van, hogy a hozzáállását feszegető kérdésre visszakérdez: „Mit is nevezünk egyáltalán tudatosságnak?” „Mindenesetre speciális a helyzet, nem nagyon vannak befektetéseim - magyarázza.

Szálingernek egyébként korábban volt életbiztosítása, de miután az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, megszüntette. A tavalyi év drámáját megíró alkotó később mégis megemlít egy egészen különleges befektetési formát: postai bélyegeket gyűjt. „Ezeket szeretem és tetszenek is, vannak értékesebb darabjaim is” - mondja.

„Tisztában vagyok azzal, hogy közgazdasági alaptudás, hogy minden egyes birtokolt darab csökkenti az egységnyi hasznosságot, mégis van olyan összesen 1000 darabban kiadott ötvenes évekbeli magyar bélyeg, amelyből 10 darabbal is rendelkezem. Természetesen elfogadom, ha egy komoly közgazdász mosolyog ezen a bolondságon, de az is tény, hogy pénzügyi válság idején nekem biztos nem kell leugranom a Wall Street egyik épületéről” - mondja még a bélyegekről.

A költő egyébként korábbi rossz tapasztalatai miatt nem tartja célszerűnek a pénzügyi tanácsadókkal való konzultálást. „Nem esik jól, amikor rábeszélnek egy termékre adott feltételekkel, később pedig megsértődnek, ha az idő előrehaladtával nem akarok drágább konstrukcióra váltani” - mondja. Hozzáteszi: „az sem esett jól az életbiztosításom idején, amikor a havonta befizetett összeg mértékét megemelték 6 százalékkal, a lejárati összeg pedig alig 2-3 százalékkal emelkedett. Hét-nyolc év lekötés után nominálisan is kevesebb pénzem volt, mint a befektetés megkezdésekor”.

A Köztársaság című színmű szerzője ezzel szemben a verset tartja igazán jó befektetésnek, főleg válság idején. „Ez persze vicc, de a logika azt mondja, hogy amikor a világban pénzügyi válság van, akkor a vers fölértélkelődik - hiszen előtte is és utána is pont ugyanannyit ért: semmit". A költő egyébként bélyegein kívül befektetésnek fogja fel egy-egy klasszikus költőnk dedikált kötetét is. Szálinger Balázst a könyvkiadás során tapasztalt pénzügyi kihívásokról is kérdeztük, ám ilyeneket ő nem tapasztal. „Ezeket az ügyeket, nagy áldozatokat vállalva, szerencsére a kiadók intézik."