Az IoT-eszközök térnyerésével egyre több lehetőség nyílik a digitális fejlődésre. Ma már gyakorlatilag nincs olyan cég, amely ne használna digitális megoldásokat, mivel az általuk nyújtott sokoldalú funkciók és a szolgáltatott adatok kényelmesebbé, átláthatóbbá, valamint hatékonyabbá teszik a szervezetek működését.

Ugyanakkor ezek az online hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló eszközök egyben támadási felületet teremtenek a kiberbűnözőknek, így a cégek már a napi rendes működéssel is ki vannak téve a kibertámadásoknak. Ezek az incidensek 2017-ben esetenként átlagosan 3,62 millió dollárnyi kárt okoztak. A McKinsey felmérése szerint ráadásul az érintettek átlagban 99 nap alatt észlelik a „betörést”.

A veszély senkit sem kerül el

A cégek működését és fejlődését nagymértékben segítik az egyre gyorsabban fejlődő IoT (Internet of Things) megoldások, amelyek száma 2017-ben meghaladta a 20 milliárdot. Az egymással összeköttetésben álló eszközök miatt viszont a rendszer könnyebben megtámadható, így a hatékony védekezés kulcsfontosságú. A McKinsey adatai is alátámasztják a megfelelő és átfogó kibervédelmi stratégia szerepét. A mutatók szerint évente átlagosan 100 milliárd sornyi szoftverkódot kellene megvédeni a kiberbűnözőktől, a hackerek azonban ezalatt 120 millió új rosszindulatú programot (malware-t) alkotnak meg.

A cégvezetők rémálma

A PwC tanulmánya szerint a vállalkozások egyre több pénzt fordítanak a támadások kivédésére. Csak a nyugat-európai vállalatok 2018-ban várhatóan több mint 25 milliárd dollárt költenek erre. Az óvintézkedés megalapozott, hiszen a betörések során a hackerek olyan adatokat szerezhetnek meg, amelyek negatívan befolyásolhatják a bevételt vagy a vállalat hírnevét, hozzáférhetnek rendszereszközökhöz (levelezés, vírusvédelmi programok stb.). De kihasználhatják a felhőalapú adattároló rendszerek sérülékenységét, vagy fizikai károsodást tudnak okozni a gépekben. Ez azonban csak pár lehetséges károkozási lehetőség a számtalan opcióiból.

Fontos, hogy a kibervédelmi fejlesztéseket már az üzleti stratégia kialakításánál figyelembe kell venni. Az alapvető nehézséget azonban nem feltétlenül az új biztonsági irányelvek bevezetése okozza, hanem azok megfelelő integrálása a szervezetbe, amely gondolkodásbeli átállást igényel. Világossá kell tenni, hogy a kibervédelmi intézkedések miatt nem lesz bonyolultabb a termékek és szoftverek használata, illetve, hogy a biztonság megteremtése nem csak az IT-osztály feladata. Ehhez pedig kiberbiztonsági tréningekre van szükség –  összegezte a Schneider Electric.