2009 áprilisa óta volt olyan magasan a magyar csődkockázat, mint jelenleg. Az államadósság törlesztésének leállására köthető CDS-felár jelenleg 470 bázispont körül jár, míg a regionális versenytársakat kevésbé tartják kockázatosnak a befektetők.

Két és fél éves csúcs közelében jár a magyar csődkockázat. A CDS-felár emelkedése a hazai gazdaságpolitika bizonytalanságainak, illetve a világgazdasági és euróövezeti viharoknak köszönhető – írja a Világgazdaság. A régió más országait ugyanakkor kevésbé tartják kockázatosnak a befektetők. A Bloomberg 90 kormányzatot tömörítő listáján Magyarország a kilencedik legkockázatosabb szuverén adósként szerepel: az ötéves államadósság törlesztésének leállására köthető CDS-felár jelenleg 470 bázispont körül jár. Hasonlóra 2009 áprilisa óta nem volt példa – olvasható a Világgazdaságban.

Barta György a VG-nek elmondta: „A magyar CDS-felár szintje egyrészt a terhelő fiskális múlt miatt magasabb a régiós átlagnál, de szerepet játszik a régióban rekorder adósságráta, és az adósságon belüli magas devizaarány”. A CIB Bank vezető közgazdásza szerint az alacsonyabb hitelminősítés, az ország magasabb finanszírozási költsége, illetve alacsonyabb potenciális növekedési üteme, a háztartások hatalmas fedezetlen devizakitettsége is szerepet játszhat a CDS-felár emelkedésében. A szakember hiányolta továbbá „a 2012 utáni évekre vonatkozóan is teljes mértékben hihető, megalapozott növekedési feltételezéseket használó, hosszú távú konszolidációs pályát” is.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője a Világgazdaságnak kijelentette: a tavaly tavasszal kirobbant görög válság felgyorsította a felár emelkedését, amit Kósa Lajos és Szijjártó Péter tavaly júniusi kijelentései is gerjesztettek. A felár ebben az időszakban két nap alatt 150 pontot ugrott felfelé. Kondrát Zsolt szerint a Széll Kálmán Terv bejelentésének hatására  csökkent a csődkockázat, ám a hazai bizonytalanságok és az eurózóna válságának eszkalálódása ismét kockázatosabbá tette Magyarországot.