Járai Zsigmond pénteki budapesti sajtótájékoztatóján egy kérdésre kiemelte: „úgy gondolom, rendkívül egészségtelen és óriási kockázatokat hordoz egy ország számára, ha állampolgárai egy másik ország devizájában adósodnak el. Azt kell mondanom, ez megengedhetetlen.”

Elmondta: 2004-ben a pénzügyi stabilitási tanácsban, amelynek a Pénzügyminisztérium, a bankfelügyelet és a jegybank vezető beosztású szakértői voltak tagjai, Auth Henrik, az MNB akkori alelnöke rendszeresen rámutatott a veszélyekre, a svájci jegybank akkori elnökének ezzel kapcsolatos levelét is bemutatta. Kiemelte: „a stabilitási tanácsban nem talált meghallgatásra ez a veszély”, hozzátéve, „én azt gondolom, hogy egyrészt azért nem, mert ezeknek az uraknak egy része nem is értette – intellektuálisan – ezt a problémát, vagy valószínű, nem is akarta érteni”. Emellett az MNB 2004 óta folyamatosan, félévente a jegybank pénzügyi stabilitási jelentésében figyelmeztetett a devizahitelezés óriási veszélyére.

Járai rámutatott: a devizahitelezés volt akkoriban az a kulcs, amivel fel lehetett pörgetni a gazdaság növekedését, szerinte 2004-2005-2006-ban-ban és talán még 2007-ben is, egyfajta mesterséges növekedést lehetett generálni az olcsónak hitt devizahitelekkel (amiből az emberek lakást vettek). Mint mondta, az akkori bankvezetők sem akarták megérteni a kockázatokat, csupán egy-két bankvezető ismerte fel a veszélyt.

„Egyetlen egy bankról tudok, amelyik nem hitelezett devizában, a vezetője elmondta, ők egy nemzetközi bank, ők már sok országban megégették magukat, ő nem ad hitelt más ország valutájában” – emlékezett Járai. Más banki vezetők úgy vélték, azzal érveltek, a többi bank is ad devizahitelt, így ők is csinálják, ez nem jelent kockázatot, az MNB figyelmeztetésére a bankszövetségtől is mindig az volt a válasz, ez nem jelent valódi kockázatot – fűzte hozzá.