A finn, a német és a holland kormány is közölte: nem fog több pénzt az európai stabilitási eszközbe fektetni. Ez azt jelenti, hogy mégsem a megnégyszerezett tőkéjű EFSF-fel fogják megvédeni az eurózónát az adósságválságtól – írja a Napi Gazdaság.

Wolgang Schauble német pénzügyminiszter egy tévéinterjúban cáfolta, hogy jelenleg az EFSF tőkéjének megnégyszerezésén dolgoznának. A politikus szerint jelenleg az eszköz 440 milliárdos tőkéjének tényleges megteremtéséről és hatáskörének bővítéséről van szó. Németország állítólag a kormánykoalíció kisebb pártjai, így az FDP és a CSU nyomására ellenzi a tőkeemelést. Korábban hasonló kijelentéseket tett a finn és a holland kormány is - olvasható a Napi Gazdaságban.

A japán pénzügyminiszter ugyanakkor a Reuters-nak azt nyilatkozta: a távol-keleti ország megfontolja a részvételt egy Görögországnak nyújtandó globális segélyakcióban akkor, ha az eurózóna racionális tervvel áll elő a világgazdasági fenyegetések elhárítására. „Nem zárható ki”, hogy Japán részt vállaljon egy ilyen program anyagi terheiből – magyarázta Azumi Jun.

Elemzők szerint Japán helyre szeretné állítani Európa stabilitását, hiszen az öreg kontinens az egyik legfontosabb exportpiacának számít. A válság szétterjedése Japánnak is fájdalmas lenne, hiszen a jen iránti kereslet megugrása megnehezítené a szigetország exportját. További tényező, hogy a japán bankok és biztosítók jelentős befektetőknek számítanak a világ pénzpiacain.

Az amerikai pénzügyminiszter az ABC-nek adott interjút, melyben kijelentette: az európai kormányok fel fogják gyorsítani válságkezelési intézkedéseiket. Timothy Geithner szerint a világ erre kényszeríti őket – a európai válság Kínától Brazíliáig károkat okoz. Elemzők szerint Geithner nyilatkozata fenntartja az európai döntéshozókra nehezedő nyomást.