Sokan kisebb-nagyobb összeggel gyarapodtak az elmúlt hónapokban a kötelező magánnyugdíj-pénztárból az állami nyugdíj-rendszerbe való visszalépést követően. Ha váratlanul egy nagyobb összeg üti a markunkat, könnyen úgy érezhetjük, hogy végre megvehetjük a hőn áhított autót, tévékészüléket, vagy megoldhatjuk az évek óta nyomasztó anyagi gondjainkat.

Döntésünk első nekifutásra jónak tűnhet ugyan, de érdemes a távlati célokat is számba venni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy ha a reálhozamot hosszútávon befektetjük, évekkel később tetemes összegre tehetünk szert. Ahhoz, hogy idős napjainkat anyagi biztonságban, pénzügyi nehézségek nélkül élhessük, tartalék felhalmozására van szükség, amelyhez a befektetett reálhozam is jelentősen hozzájárulhat. Így tehát érdemes a reálhozamot félretenni, és arra felhasználni, amilyen célt eredetileg is szolgált. Hogy ezt mibe fektessük, számos lehetőség közül választhatunk.

Átléphetünk önkéntes nyugdíjpénztárba, és a reálhozamot ott befektethetjük. Itt gyűjthetik a tagok az aktív éveik alatt a jövedelmük egy részét, hogy előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ideális megoldást jelentenek azok számára, akik hosszú távú nyugdíjcélú megtakarításra és tudatos öngondoskodásra törekednek. A várakozási idő letelte után az egyéni számla hozama adómentesen felvehető. A nyugdíjcélú megtakarítások örökölhetőek, a tagok szabadon jelölhetnek meg kedvezményezettet. A különböző eszközalapok egyéni kockázatviselési hajlandóság függvényében választhatóak. Számos egyéb befektetési konstrukcióval ellentétben a megtakarítások hozamát nem terheli a 20%-os kamatadó fizetési kötelezettség sem!

Nyithatunk nyugdíj-előtakarékossági számlát is. Ebben az esetben egy külön számlán gyűjthetjük a megtakarításainkat, amelyet nyugdíjas éveinkben használhatunk fel. A számlanyitáshoz minimum ötezer forint szükséges, utána akár rendszeresen, akár csak alkalmanként utalhatunk kisebb-nagyobb összeget, a teljes reálhozamot is elhelyezhetjük ezen a számlán. A számlatulajdonos a saját pénzén túl előtakarékossági támogatást is kap, ráadásul az adóévben a számlára befizetett összeg 20 százalékát, maximum 100 ezer forintot (egyes esetekben 130 ezer forintig) az adójából átutalhat a nyugdíj-előtakarékossági számlára. A befektetések árfolyamnyeresége és hozama a nyugdíjba vonuláskor adómentes lesz, ha a nyugdíj-előtakarékossági számla legalább három éve létezik. A számlatulajdonos szabadon rendelkezhet arról, hogy a befizetett összeget milyen értékpapírba fektessék.

Köthetünk emellett tartós befektetési szerződést is, amely 3-5 éves futamidejű, és kétféle számla nyitását biztosítja. Az egyik jóval biztonságosabb, ebben az esetben hagyományos forintbetétről van szó. A másik jóval kockázatosabb, mivel itt forint alapú értékpapírokban (részvény, kötvény) tarthatjuk megtakarításunkat. Már megnyitott számlára csak a nyitás évében lehet pénzt befizetni, de új számla nyitására minden évben van lehetőség. A számla előnye, hogy három vagy öt év eltelte után a nyereség adómentes. Bármilyen megoldást is választunk, a lényeg, hogy még aktív éveink alatt gondoskodjunk a megfelelő életszínvonal fenntartásárَl, amelyhez a reálhozam is jelentősen hozzájárulhat.

Mindezeken túl elérhetőek a piacon olyan befektetési egységekhez kötött életbiztosítások is, amelyekkel lejáratkor garantált összegű kifizetés vagy garantált járadékszolgáltatás vehető igénybe, euróban. Az ebből származó nyugdíj kiegészítés független az állami nyugellátástól, azonban szükség esetén akár már nyugdíjba vonulás előtt is hozzáférhető a megtakarítás. az Az alapbiztosításra befizetett rendszeres díjakra tőkegarancia vonatkozik, ráadásul életbiztosítási védelmet is nyújt a szolgáltatás.

Az optimális megoldás érdekében kérje ki szakértő véleményét!