Kétségek Németországból – Mi lesz eurózónával?
Keddi sajtóértesülések alapján nem biztos, hogy a német kancellár megkapja-e a szerdai európai uniós csúcs döntéseinek támogatásához szükséges felhatalmazást a német törvényhozástól. A hétvégi brüsszeli csúcsról kiszivárgott mentőcsomag-tervezetet ellenzéki és kormánypárti politikusok egyaránt bírálták.
Az eurózóna tagállamainak vezetői közül egyedül Angela Merkel kezét kötheti meg az általa vezetett ország parlamentje az európai mentőcsomag kapcsán. Erre a német alkotmánybíróság korábbi határozata ad lehetőséget. A Bundestag szerdán fog szavazni azokról az intézkedésekről, amelyek az adósságválság leküzdését célozzák meg. Az EU legfőbb ilyen intézkedése az euróövezeti mentőalapként szolgáló EFSF kibővített alkalmazása lehet, a német parlamentben is erről van a legnagyobb vita.
Egyre többen ellenzik az EFSF kibővítését már a kormánypártok soraiból is. Egyes koalíciós képviselők szerint a bővített alkalmazás azt fogja eredményezni, hogy Németországnak jóval nagyobb garanciát kell majd vállalnia az eddig előirányzott 211 milliárd eurónál. Wolfgang Bosbach, az Angela Merkel vezette CDU tekintélyes politikusa nemrégiben leszögezte: a szeptemberi EFSF-szavazáshoz hasonlóan ismét nemmel fog szavazni a bővítésre. A kereszténydemokrata politikus szerint a bővítés nem oldja meg tartósan az adósságproblémát, viszont növeli a német garanciavállalás felhasználásának kockázatát.
Egy másik CDU-képviselő ennél is tovább ment: Klaus-Peter Willsch szerint a tervezett új EFSF-mechanizmus csak a kockázatokat növeli. Németország fizetőképességét rontja, hiszen az új szabályozás következtében Berlinnek kell majd finanszíroznia a más államok által felhalmozott adóssághegyeket. Állítólag a koalíciós CSU és FDP soraiban is több a bővítés ellenzője, mint a szeptember végi szavazáskor.