Ismét divatossá váltak a magyarok körében a hosszú távú megtakarítási formák, köztük az életbiztosítások – derül ki egy Magyarországon nemrég készült felméréséből. A tendencia hátterében főként a személyijövedelemadó-változások és a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakulása állhat, valamint az a tény, hogy a legtöbben úgy érzik, meglehetősen bizonytalan és gyorsan változó világban élnek.

Nézzük meg részletesen, milyen típusú életbiztosítások közül választhatunk! Az életbiztosítás alapvetően egyetlen célt szolgál, hogy egy bizonyos összeg befizetésével biztosítsuk valakinek az életét, és esetlegesen bekövetkező halála esetén a biztosító egy előzetesen megállapított összeget fizessen a biztosított családjának. A legtöbb életbiztosítás ma már nemcsak halál, hanem ég és baleset esetén is fizet.

Az életbiztosításoknak két nagy csoportját különböztetjük meg: az egyik az úgynevezett kockázati, a másik az elérési, más néven "megtakarításos" életbiztosítás. Az előbbi hasonlóan működik, mint egy lakásbiztosítás, csak akkor fizet, ha valami „káreset” történik. Ha a futamidő végéig nem történik ilyen esemény, tehát a biztosított életben van, akkor a kockázati életbiztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Ennek egyik alfaja a csoportos életbiztosítás, ahol nem egy-egy személyt, hanem egy egész közösséget, leggyakrabban egy cég dolgozóit biztosítják. A másik életbiztosítást részben megtakarítás céljából kötik, és a biztosító vállalja, hogy ha a biztosított a lejáratkor életben van, kifizeti neki a biztosítási összeget.

Ma már rengeteg olyan termék van piacon, amely mind a kockázati, mind az elérési biztosítás jellegzetességeit magán hordja, ezeket nevezzük vegyes biztosításoknak. Ennél a biztosítási formánál két esetben is jár a biztosítási díj: akkor, ha a biztosított a lejáratkor életben van, és akkor is, ha a biztosítási időszak alatt életét veszti. Ezzel az életbiztosítással egyszerre gondoskodhatunk családtagjainkról, és megteremthetjük az anyagi biztonságunkat is nyugdíjas éveinkre.

A legdivatosabb életbiztosítás manapság kétségtelenül a befektetéssel kombinált, más néven unit-linked biztosítás. Ebben az esetben – szemben a klasszikus életbiztosításokkal – a szerződő maga választhatja meg, hogy az általa befizetett díj egy részét a biztosító milyen típusú, és mennyire kockázatos befektetésekben helyezze el. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a biztosítótársaságok különböző kockázatú eszközalapokat hoznak létre, melyek közül a szerződő maga választhatja ki a számára megfelelőt. A befektetési életbiztosításoknál a biztosítók általában nem vállalnak garanciát a befektetésekre, így legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a befektetések értéke csökken.