Amennyiben akad némi megtakarításunk, általában vonakodva adunk kölcsön belőle a szomszédnak, vagy a barátoknak, mert egyáltalán nem lehetünk benne biztosak, hogy a teljes összeget időben visszakapjuk. Egészen más azonban a helyzet, ha magának az államnak adunk kölcsön pénzt, az ugyanis szinte kizárt, hogy ne álljon helyt a felvett hiteleiért. Márpedig ha állampapírt vásárlunk, gyakorlatilag az állam hitelezőjévé válunk.

Az állampapírok nagy előnye, hogy az állam garantálja az itt elhelyezett pénz értékállóságát. Ráadásul a futamidő alatt, illetve végén előre meghatározott (fix), vagy a vásárláskor lefektetett szabályok szerint kiszámolt (változó) kamatot kapunk a befektetett tőkén felül.

Alapvetően két típusú állampapír létezik. Az egyik a kincstárjegy, amelynek futamideje Magyarországon a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet. Ezzel szemben az államkötvény hazánkban egy évnél hosszabb lejáratú kamatozó papírt jelent. Vagyis míg előbbi lehet például 3, vagy 6 hónapra, illetve egy évre szóló, addig utóbbi 3, 5, 10, vagy akár 15 éves futamidővel kerül a piacra.

Állampapírt vehetünk közvetlen módon Magyarországon. Az Államadósság Kezelő Központnál lakossági szereplőként kamatozó kincstárjegyeket, vagy kincstári takarékjegyeket vásárolhatunk. A takarékjegy lehet egy, vagy két éves lejáratú, kamatozása pedig lépcsőzetes. A kincstárjegy egy évre szól, árfolyamát és kamatát pedig minden jegyzés esetében a kibocsátó állami szervezet honlapja jelzi.

Államkötvényekhez azonban nem csak közvetlenül, hanem közvetetten is hozzájuthatunk. Erre megfelelő eszköz többek közt egy állampapírok kereskedésével foglalkozó befektetési alap. Ennek előnye, hogy nem magunknak kell figyelni az aktuális árfolyamokat, illetve intézni a vételt, vagy az eladást, hanem szakemberek végzik helyettünk a munka ezen részét. Hasonlóképpen helyezhetjük állampapírba a pénzünket önkéntes nyugdíjpénztári számla nyitásával. Mivel ebben az esetben is a befektetett pénz biztonsága az elsődleges, így még a legkockázatosabb portf olió is nagy arányban tartalmaz állampapírokat. Ugyanez az elv érvényesül a befektetéssel kombinált (unit-linked) életbiztosítások esetében is, ahol szintén magunk dönthetjük el, hogy az ott elhelyezett pénz mekkora hányadát fordítjuk közvetetten állampapír-vásárlásra.