A devizahitelezés terjedését vizsgáló parlamenti albizottság előtt Simor András és Járai Zsigmond jelenlegi, illetve volt jegybankelnökök beszéltek tapasztalataikról. A két szakember véleménye több ponton megegyezik, más kérdésekben viszont markánsan eltér egymástól.

Az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának csütörtöki ülésén meghallgatták Simor András jelenlegi és Járai Zsigmond volt jegybankelnököt is. Járai szerint a devizahitelek elterjedéséért elsősorban az előző kormányok és az akkori PSZÁF felelős. Simor András MNB-elnök ugyanakkor hangsúlyozta: hivatalba lépése óta a jegybank a figyelemfelhívási és a javaslattételi lépésekre helyezte a hangsúlyt.

Abban mindkét szakember egyetértett, hogy a lakossági deviza-eladósodás növekedésének megállítására a Magyar Nemzeti Banknak alig voltak eszközei. Járai Zsigmond szerint ez előző kormányok és az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete annak ellenére nem tett semmit a veszélyes trend ellen, hogy a devizahitelezés veszélyeire az MNB, az IMF és a svájci jegybank elnöke is többször figyelmeztetett.

Az egykori MNB-elnök szerint a devizahitelezés 2004-től kezdett el igazán terjedni az országban, amelyhez az Orbán-kormány által elindított kedvezményes lakáshitel-támogatási rendszer megszüntetése és a 2002 utáni rossz gazdaságpolitika is hozzájárult. Járai Zsigmond ehhez hozzáadja a bankok nyereségérdekeltségét is, hiszen a devizahitelezés gyakorlatának a kétezres években egyedül a Citibank állt ellen. A kormányzati, pénzügyminisztériumi tisztségviselők vagy intellektuálisan nem értették a helyzetet, esetleg érdekeltségük miatt nem akarták érteni – állítja a Költségvetési Tanács tagja.

A jelenlegi jegybankelnök elmondta: 2007 tavaszi hivatalba lépése óta számos eszközzel próbálta elérni a devizahitelezés korlátozását. Simor szerint elsősorban figyelemfelhívási és rendeletre vonatkozó javaslattételi eszközökről van szó, hiszen a magyar jegybanknak nincsenek szabályozási eszközei, ilyenek csak a kormánynak és az Országgyűlésnek vannak. Simor András nem ért egyet Járai Zsigmonddal abban, hogy a 2010 júniusára az Orbán-kormány intézkedései miatt szűnt meg a devizahitelezés. Ezt Simor az MNB által a kormány számára elkészített 2009-es kormányrendeletnek tulajdonítja, amely 2010-ben két lépcsőben lépett hatályba.