Jürgen Stark, az Európai Központi Bank alelnöke és vezető közgazdásza pénteken egy frankfurti konferencián kijelentette: az EKB csütörtökön elővigyázatossági lépést tett a 25 bázispontos kamatcsökkentés formájában, amelyre a piacnak számítania kellett volna.

Stark szerint a globális és az euróövezeti gazdaság is számottevően lassul napjainkban, ezért „a döntésnek semmi köze nincs a pragmatizmushoz”. „Én magam javasoltam a kamatcsökkentést” – tette hozzá a szakember.

A csütörtöki EKB-kamatdöntés után Mario Draghi, a szervezet frissen kinevezett vezetője a következőképp fogalmazott: a növekedés csökkenése feltehetőleg lenyomja az inflációs nyomást is, amivel lehetővé az irányadó kamatláb csökkentése. Draghi szerint az euróövezeti jegybank elkötelezett a térség árstabilitásának fenntartása, így a középtávú inflációs várakozások lehorgonyzása mellett.

Jürgen Stark pénteken emlékeztetett: A kötvényvásárlási program csak ideiglenes intézkedéseket jelent – a kötvényvásárlások hamis ösztönzők, így mihamarabb be kell fejezni azokat. Stark és Draghi szerint a tagállamoknak inkább helyre kell hozniuk közpénzügyeiket. „Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, sosem voltam nagy híve a programnak” – mondta el a vezető közgazdász.

A szakember egyébként az év végén távozik az EKB-tól – az okok hivatalosan magánjellegű indokok. Egyes elemzők szerint viszont Stark nem értett egyet a kötvényvásárlási program újraindításával, ezért távozik a frankfurti szervezet alelnöki posztjáról. A konferencián a válsággal és a szolidaritással kapcsolatban Stark kifejtette: a szolidaritás nem lehet egyirányú, ahhoz mindkét félnek hozzá kell járulnia. „Az adakozó államoktól érkező támogatás segíti a bajba jutott államokat, hogy időt nyerjenek a szükséges reformok végrehajtásához” – szögezte le Jürgen Stark