A legjobb persze, ha már jóval, akár évtizedekkel a nyugdíj előtt elkezdünk félretenni a nyugdíjas éveinkre. Ennek legjobb módja, ha úgy döntünk, hogy tagjai leszünk egy önkéntes nyugdíjpénztárnak, és havi rendszerességgel helyezünk el pénzt a számlánkon. A sok kisebb megtakarításból a várakozási idő eltelte után egy jókora összeg áll majd a rendelkezésünkre, amelynek hozama ráadásul adómentesen szintén a számlánkat gyarapítja.

Nyugdíjelőtakarékossági számlát is nyithatunk, és itt gyűjthetjük a megtakarításainkat. Egyetlen kitétel van, amelynek eleget kell tennünk, ha ilyen típusú számlát nyitunk, mégpedig az, hogy a számlán lévő pénzhez a nyugdíjba vonulásig nem nyúlhatunk. A matracban tartott bankjegyekkel szemben, amely semmilyen módon nem gyarapodik, a nyugdíjelőtakarékossági számlán elhelyezett pénz után adómentes kamat jár, ráadásul a számla adókedvezményre is feljogosít.

Köthetünk még megtakarítással kombinált életbiztosítást is, amely nemcsak arról gondoskodik, hogy ha velünk bármi történik, a családunk nem marad pénz nélkül, de egyúttal be is fektethetjük megtakarításainkat, hogy mire eljön a nyugdíjba vonulás ideje, egy nagyobb összeg álljon a rendelkezésünkre. Lejáratkor kérhetjük a pénz egy összegben való kifizetését, de igényelhetjük életjáradék formájában való utalását is.

Aki semmilyen módon nem tudott félretenni azon időszakban, amikor dolgozott, más módon kénytelen gondoskodni magáról. Sok idős ember kényszerül arra, hogy a végletekbe menően spóroljon, mások pedig úgy döntenek, hogy nyugdíjba vonulásuk után is vállalnak kisebb-nagyobb munkákat, hogy az innen kapott pénzzel kiegészítsék a nyugdíjukat. Ezt azonban nem mindenkinek az egészségi állapota engedi meg, és ha nincs más lehetőség, kénytelenek a családtagjaik, gyermekeik anyagi támogatására hagyatkozni. Természetesen emellett az állam is igyekszik bizonyos szociális és egészségügyi támogatásokkal ellátni az idős embereket.

A gondtalan időskorhoz azonban az anyagi függetlenség és a nyugodt életkörülmények ugyanúgy hozzátartoznak, mint ahogy az az érzés is, hogy idős korunkban is a társadalom megbecsült tagjai lehetünk. Az öngondoskodás elkezdése pedig még 50 éves kor felett sem késő.