Jump to content

Banki megtakarítások - A bőség zavara

2011. 11. 21. 00:00

“Bőség zavara” – a kifejezést akkor használjuk, ha túl sok minden közül választhatunk, és túl keveset tudunk arról, hogy mi a különbség közöttük. Okkal használhatjuk a kifejezést a banki megtakarítási formák esetében is, hiszen számos ajánlat és számos fantázianév útvesztőjében kellene eligazodnunk, amely sokunk számára cseppet sem tűnik könnyű feladatnak. Cikkünk abban segít, hogy megismerjük a bankok által kínált, főként a fiatalok igényeihez igazodó megtakarítási formákat.

Egy pályakezdő fiatal számára, aki csak néhány hónapja kezdett dolgozni és pénzt keresni, még nagyon sok terve, célja, megvalósításra váró álma van, amelyek nagy részéhez sok pénzre van szüksége. Sokan hosszú éveken keresztül arról álmodoznak, hogy önállósodnak, és saját autót vagy lakást vásárolnak maguknak. Vannak, akik rövid idő alatt szeretnének sok pénzhez jutni, és ezért nagyobb kockázatot is hajlandóak vállalni, számukra az egyik legjobb befektetési mód, ha kockázatosabb, és ezért nagyobb nyereséggel kecsegtető értékpapírokba, például részvényekbe vagy befektetési alapokban helyezik el a pénzüket.

A részvények nagy előnye, hogy ha minden jól alakul, jóval nagyobb lehet a hozam, mint a bankbetétek esetében, ám jóval nagyobb kockázattal is jár: egyetlen apró piaci változás hatására jelentősen eshet a részvényünk árfolyama, és több tízezer, vagy százezer forintot is bukhatunk az ügyleten. Ám ha minden a várakozásaink szerint alakul, ugyanilyen mértékű nyereség is ütheti a markunkat.

Szintén kockázatos befektetési formának számítanak általában a befektetési alapok is, bár attól függően, hogy mibe fektetünk, különbözik a kockázat mértéke is. Azok az alapok, amelyek államkötvényekbe fektetnek, jóval kiszámíthatóbbak, mint azok, amelyeknek részvények vagy nyersanyagok képezik a befektetések alapját.

Számos megoldás közül választhatnak azok a fiatalok is, akik nem szeretnék kockáztatni a hosszú hónapok-évek alatt megkeresett pénzüket. A legegyszerűbb megoldás, ha a számlánkon tartott pénzt egy meghatározott időre lekötjük, így a bank által nyújtott kamattal gyarapíthatjuk a megtakarításainkat. Ha lakásvásárlásra gyűjtünk, köthetünk lakáselőtakarékossági szerződést is, amely viszonylag magas hozamot biztosít, ráadásul 30%-os, maximum évi 72 000 Ft-os vissza nem térítendő állami támogatás is jár utána.

A kockázatmentes megoldások híveinek érdemes a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) nyitásán is elgondolkodniuk, amely a valamivel több mint 5 éves futamidő végén kamatadómentes hozammal jár. Ha a TBSZ mellett döntünk, azt tudnunk kell, hogy a kamatmentes hozam kizárólag abban az esetben jár, ha a futamidő végéig nem nyúlunk a számlán tartott pénzhez.

Legyen a megtakarítási forma kockázatos vagy sem, kisebb vagy nagyobb nyereséggel kecsegtető, a lényeg, hogy gyarapodjon a pénzünk, és egyre közelebb kerülhessünk az álmaink megvalósításához.