Az egyik legnépszerűbb kamatadómentes banki szolgáltatás a tartós befektetési számla (TBSZ). A 2010 januárjában bevezetett számlatípus célja, hogy a lakosságot az adókedvezménnyel tartós megtakarításra ösztönözze.

Azoknak, akik tartós befektetési számla nyitásán gondolkodnak, tudniuk kell, hogy a teljes kamatadómentességhez öt évig kell pihentetni a számlán a pénzt. Ehhez az időszakhoz még hozzájárul egy csonka év, amelyet felhalmozási időszaknak nevezünk, és amely a számlanyitás után az év végéig eltelt időt öleli fel. Ez az az időszak, amikor a számlán pénzt lehet elhelyezni, a következő öt év a megtakarítási időszak, amely végével a számla megszűnik, a felhalmozott pénzt pedig kamatadó- és árfolyamnyereségadó-mentesen lehet kivenni. Ha időközben mégis a számla felbontása mellett döntünk, akkor is csak a hagyományos számlára jellemző adózás vonatkozik rá, vagyis hátrány nem éri a megtakarítót. A harmadik év eltelte után pedig adókedvezmény jár, ekkor a 16 százalékos adó helyett 10 százalékkal adózik az elért hozam.

A TBSZ hátránya, hogy rendszeres megtakarítások gyűjtésére nem alkalmas, sokkal inkább egy egyszeri nagyobb összeg befektetéséhez ideális megoldás. Hátránynak számít az is, hogy TBSZ-t csak forintalapú megtakarításokkal lehet kötni, az adókedvezmény a devizában tartott pénzre nem vonatkozik.

A tartós befektetési számlának két típusa van: a betéti és az értékpapírszámla. A TBSZ nyitásakor feltétlenül el kell döntenünk, hogy melyik típust választjuk, a döntésünket pedig jól át kell gondolnunk, mert azon a számla megszűnéséig, tehát öt évig nem változtathatunk. A betéti számlán – ahogy azt a neve is mutatja – kizárólag forintbetétek helyezhetők el, míg az értékpapírszámlán többféle, forintban vezetett értékpapír-befektetés vezethető, így vásárolhatunk forintban vezetett részvényeket, kötvényeket és befektetési jegyeket is. Bármelyik típus mellett is tesszük le a voksunkat, a megtakarítási időszak lezárulta után az elhelyezett pénz mennyiségét nem módosíthatjuk, az értékpapírszámlán azonban lehetőség nyílik arra, hogy a számlán belül részvényeket adhassunk el és újakat vehessünk.

Kisebb ugyan a népszerűsége, de a tartós befektetési számlához hasonló adómentességet biztosít a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) is. Ráadásul a megtakarítás húsz százalékát, évente maximum százezer forintot (bizonyos feltételek megvalósulása esetén 130 ezer forintot) adójóváírásként visszakapunk. A számlanyitáshoz minimum ötezer forint szükséges, utána pedig bármikor, bármekkora összeget elhelyezhetünk a számlán, onnan pénzt azonban kivenni egészen a nyugdíjba vonulásig nem szabad.

Szintén jár a húsz százalékos adójóváírás az önkéntes nyugdíjpénztár tagjainak is, ráadásul a tíz éves várakozási idő letelte után, és a nyugdíjba vonulás megtörténte után nemcsak a számlán lévő pénz hozama, de a teljes tőkerész is adómentesen felvehető. Kamatadómentesek még ezentúl a befektetéshez kötött (unit linked) életbiztosítások is akkor, ha a pénzt csak a megkötéstől számított tíz év eltelte után vesszük fel.

Ha tehát hosszútávú befektetésben gondolkodunk, számos adómentességet ígérő befektetési lehetőség közül választhatunk.