Az MNB monetáris tanácsa kedden 50 bázisponttal megemelte a jegybanki alapkamatot – ezzel az irányadó kamatláb 6,50 százalékra nőtt. A jegybank január 25-e óta 6 százalékos alapkamatot tartott érvényben, 6,50 százalékos kamatlábra utoljára 2009. november 24. és december 21. között volt példa.

A piaci elemzők jó része már hétfői elemzéseikben is kamatemelésre számítottak, egyes várakozások akár 200 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tartottak. A múlt héten a piac még kamattartást valószínűsített, ezeket a várakozásokat azonban a Moody’s pénteki leminősítése írta felül. A hitelminősítő akkor a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar állampapírokat.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője úgy véli: a jegybank korábbi politikája alapján reális az 50 bázispontos emelés, ugyanakkor az év végégi még egy hasonló mértékű kamatnövelésre van szükség. Ez természetesen nagyban függ a kormányzati politika irányától és az eurózóna válságának megoldására tett lépésektől is – tette hozzá.

További emelést lát indokoltnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója is – a magyar bankrendszer devizaigényének kielégítése érdekében a szakember akár 100-150 pontos további emelést sem tart kizártnak. Az Equilor elemzése kiemeli: a jegybank politikája némileg elmarad a piaci mozgásokhoz képest, hiszen az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelt a várakozásoknak, viszont érdemi horgonyzó szerep nem tulajdonítható a döntéshez.

Timoty Ash, a Royal Bank of Scotland felzárkózó piaci elemzője ugyanakkor „erőteljes” jegybanki lépésről értekezik, amellyel a jegybank a piacok felé kívánja demonstrálni cselekvési készségét a forintra nehezedő nyomás ellenében.