Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke interjút adott a The Daily Telegraph-nak, amelyben leszögezte: a közös európai valuta már a kezdetektől egy rosszul kivitelezett vállalkozásnak számít, az euróövezet problémáinak orvoslását pedig a mai európai vezetők elmulasztották.

A brüsszeli intézmény élén Delors 1985 és 1995 között állt – éppen akkor, amikor formálódtak a közös fizetőeszköz alapvető elvei. A most 86 éves politikus kijelentette: az euró létrehozása során elkövetett hibák eredményeképp praktikusan elkerülhetetlenné vált a jelenlegi adósságválság kialakulása. „A pénzügyminiszterek nem akartak meglátni semmiféle olyan kellemetlenséget, amivel foglalkozniuk kellett volna” – mondta el Delors, aki szerint az európai vezetők szemet hunytak az eurózóna gazdaságainak alapvető költségvetési problémái és gazdasági gyengeségei felett. Az egykori EB-elnök ugyanakkor nem nevezetett meg felelősöket, hiszen szerinte ebben a kérdésben „mindenkinek meg kell vizsgálnia saját lelkiismeretét”. A politikus mindenesetre leszögezte, hogy amikor „beütött a hitelválság, minden hiányosságra fény derült”.

Az interjúban Delors elmondta: részben egyetért azon brit politikusok és közgazdászok érveivel, hogy a közös valuta és jegybank egységes állam nélkül eredendően instabil lesz. Amikor az „angolszászok” erről beszéltek, „abban volt valami” – állítja a veterán politikus az interjúban. Az euró bajai Delors szerint egyszerre fakad „a pénzügypolitikai kontroll makacs germán ideájából” és a többi tagországnál a „tiszta látásmód hiányából”. Jacques Delors az interjúban kitérően, ám pesszimistán válaszolt az euró jövőjét firtató kérdésre. Ekkor Delors felidézte Jean Monnet szavait, aki szerint Európa mindig megerősödve kerül ki saját válságaiból. „Vannak azonban néhányan, és én is közéjük tartozom, akik szerint Monnet nagyon derűlátó volt” – tette hozzá Delors.

Delors úgy véli: az euró megmentéséhez két dolog szükséges: először "a tűzoltóknak el kell oltaniuk a tüzet", majd új építményt kell felhúzni. Ha csak az egyik valósul meg a másik nélkül, az nem fogja meggyőzni a piacokat – hangsúlyozta. A politikus szerint a tagországoknak vagy le kell mondaniuk szuverenitásuk újabb, nagyobb szeletéről vagy önszántukból kell alávetniük magukat a közösen fenntartott fegyelemnek.