A kínai külügyminisztérium európai ügyekért felelő miniszter-helyettese hétfőn egy pekingi fórumon leszögezte: Kína részt vesz azokban a nemzetközi erőfeszítésekben, amelyek célja Európa megmentése, viszont 3200 milliárd dolláros devizatartalékát nem használhatja fel más országok kisegítésére.

A kínai devizatartalék nem az európai válság kezelésére való, azok rendeltetéséről sem a kormányfő, sem a pénzügyminiszter nem dönthet – magyarázta a politikus. A fórum központi témái egyébként a kínai-európai kapcsolatok aktuális irányai voltak. Fu Jing szerint a tartalékokat feltétlenül körültekintően, biztonságosan és jövedelmezően kell felhasználni. Ez akkor is igaz, ha Kína európai, amerikai, vagy a Nemzetközi Valutaalap által kibocsátott kötvényeket vásárol.

A külügyminiszter –helyettes ezzel párhuzamosan hangsúlyozta: az európai pénzügyi krízis kezdete óta mintegy 30 kínai beszerző delegáció indult útnak Európába. Fu asszony szerint a beruházások tekintetében a kölcsönösségre kell törekedni – a kínai befektetési szándékot pedig nem szabad politikai nézőpontból kezelni, politikai érdekek mentén megbélyegezni. „Kövessük a piacgazdasági elveket” – mondta.

Fu mérsékelt és pártatlan elbánást szeretne elérni a Kína és az egyes európai országok közötti kétoldalú kapcsolatok terén. „Sok európai ország fejezte ki megértését és támogatását irányunkban, miközben vannak negatív jelenségek is” – magyarázta a miniszter-helyettes, aki negatív példaként egy kínai befektető nemzetközi visszhangot kiváltó izlandi földvásárlási szándékát hozta fel, amely végül a helyi kormány döntése nyomán meghiúsult.

A kínai vezetés nyilatkozatai alapján a távol-keleti ország részt venne Európa megmentésében, ám azt nem feltétlenül államkötvények vásárlásával tenné meg. Peking ehelyett inkább csúcstechnológiát vásárolna, beruházna, infrastrukturális létesítményeket, és vasutakat építene.