Januárban indul a NET-program
Csillag Tamás, a Nemzeti Eszközkezelő vezérigazgatója pénteken budapesti sajtótájékoztatón belejentette: az első ügyfelek január 15-e után kaphatnak értesítést arról, hogy kényszerértékesítésre jelölték-e ki ingatlanjukat, illetve jogosultak lehetnek a Nemzeti Eszközkezelő programjára.
A hiteleket kezelő bankoknak január 15-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy a jövő év első negyedévében mely ingatlanokat jelölik a a kényszerértékesítési kvótába – a hitelintézetek ezt követően vizsgálhatják, hogy az adott ingatlan megfelel-e a törvényben szabályozott feltételeknek. Az ügyfelek 30 napot kapna arra, hogy benyújtsák a programban való részvételhez szükséges igazolásokat, illetve szándéknyilatkozatot írjanak alá az ingatlan értékesítéséről. Ennek szignálásától számítva két hónap áll rendelkezésre az ügymenet lebonyolítására.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikai államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a NET programja azokat az adósokat segíti majd, amelyek az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a leginkább rászorultaknak számítanak. Azokról van szó, akik nem tudtak élni a korábban felajánlott lehetőségekkel, szerződésüket a hitelező pénzintézet már felmondta, és ingatlanukat kényszerértékesítésre jelölte ki – magyarázta az államtitkár.
Az adósok az eszközértékesítést követően bérlőként élhetnek ingatlanjukban, helyzetük rendeződésével pedig visszavásárolhatják azt. A NET-program mind deviza-, mint forintalapú jelzáloghitellel rendelkezők számára igénybe vehető, valamint attól is független, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású kölcsönügyletről van szó. „A kormány azonban folyamatosan figyelemmel kíséri a programot, félév múlva áttekinti a tapasztalatokat, s a forrás, a program időtartama és az érintettek is változhatnak” – szögezte le Hegmanné Nemes Sára.
Csillag Tamás beszélt arról is, hogy a NET ingatlanvásárlásával a felek egy időben kötnek határozatlan időre szóló bérleti szerződést is. Az így megvásárolt lakások bérlői által fizetett díjat kormányrendeletben rögzítik, így annak mértéke „a lakástörvényhez igazodva méltányosan alacsony lesz” – tette hozzá a vezérigazgató.
Csillag Tamás, a Nemzeti Eszközkezelő vezérigazgatója pénteken budapesti sajtótájékoztatón belejentette: az első ügyfelek január 15-e után kaphatnak értesítést arról, hogy kényszerértékesítésre jelölték-e ki ingatlanjukat, illetve jogosultak lehetnek a Nemzeti Eszközkezelő programjára.
A hiteleket kezelő bankoknak január 15-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy a jövő év első negyedévében mely ingatlanokat jelölik a a kényszerértékesítési kvótába – a hitelintézetek ezt követően vizsgálhatják, hogy az adott ingatlan megfelel-e a törvényben szabályozott feltételeknek. Az ügyfelek 30 napot kapna arra, hogy benyújtsák a programban való részvételhez szükséges igazolásokat, illetve szándéknyilatkozatot írjanak alá az ingatlan értékesítéséről. Ennek szignálásától számítva két hónap áll rendelkezésre az ügymenet lebonyolítására.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikai államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a NET programja azokat az adósokat segíti majd, amelyek az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a leginkább rászorultaknak számítanak. Azokról van szó, akik nem tudtak élni a korábban felajánlott lehetőségekkel, szerződésüket a hitelező pénzintézet már felmondta, és ingatlanukat kényszerértékesítésre jelölte ki – magyarázta az államtitkár.
Az adósok az eszközértékesítést követően bérlőként élhetnek ingatlanjukban, helyzetük rendeződésével pedig visszavásárolhatják azt. A NET-program mind deviza-, mint forintalapú jelzáloghitellel rendelkezők számára igénybe vehető, valamint attól is független, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású kölcsönügyletről van szó. „A kormány azonban folyamatosan figyelemmel kíséri a programot, félév múlva áttekinti a tapasztalatokat, s a forrás, a program időtartama és az érintettek is változhatnak” – szögezte le Hegmanné Nemes Sára.
Csillag Tamás beszélt arról is, hogy a NET ingatlanvásárlásával a felek egy időben kötnek határozatlan időre szóló bérleti szerződést is. Az így megvásárolt lakások bérlői által fizetett díjat kormányrendeletben rögzítik, így annak mértéke „a lakástörvényhez igazodva méltányosan alacsony lesz” – tette hozzá a vezérigazgató.