Mi az EBKM és az EHM?
A bankok számos marketingmódszert ismernek, amellyel igyekeznek magukhoz csábítani a befektetni szándékozókat: kecsegtető kamatok, kedvezményes számlavezetési díj, és hasonlók. Mindez vonzónak tűnhet ugyan elsőre, de nagyban megnehezíti a helyzetünket, ha a döntés meghozatala előtt szeretnénk összehasonlítani az egyes ajánlatokat. Létezik azonban két olyan mutató, amely segít az eligazodásban azzal, hogy jelzi a betét tényleges éves hozamát.
Az egységesített betéti kamatlábmutatót, röviden az EBKM-et köteles minden bank azonos elvek szerint kiszámítani, így lehetővé válik az egyes bankok által nyújtott kamatok összehasonlítása. Az EBKM segítségével megismerhetjük, hogy a bank egy év alatt ténylegesen mekkora kamat kifizetését ígéri, vagyis megtudhatjuk a betétünk nettó hozamát.
Fontos azt tisztázni, hogy az EBKM nem azonos a bank által meghirdetett éves betéti kamatlábbal, mivel míg a kamatlábakat általában 360 napra vetítve állapítják meg, addig az EBKM 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg nagyságát. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a betétekre nemcsak kamat jár, a betétszámla kezeléséért a bank díjakat, jutalékokat is felszámíthat, így a tényleges hozam kisebb lehet, mint a bank által ígért kamat. Az EBKM ezeket a levonásokat is tartalmazza. Az egyetlen olyan költség, amelyet a mutató nem tartalmaz, az a 16 százalékos kamatadó. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ha egy évnél rövidebb időre szeretnénk lekötni a pénzünket, a kamat mértéke mindig olyan arányban csökken, mint amekkora a lekötési idő aránya az egy éves futamidőhöz képest.
Az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál, amelyeknél a kibocsátó előre jelzi a kamat mértékét, meg kell határozni az egységesített értékpapír hozam mutatót (röviden EHM-et) is. Mivel az EBKM-hez hasonlóan az EHM-et is egységes, előre rögzített és meghatározott módon kell a bankoknak kiszámítaniuk, az egységesített értékpapír hozam mutató is olyan érték, amely segít az egyes pénzintézetek által kínált szolgáltatások összehasonlításában. Az EHM is évesítetten, 365 napra vetítve jelzi a hozam mértékét. Az EHM az EBKM-hez hasonlóan csak a ténylegesen jóváírandó összeget tartalmazza, így ha a kifizetendő hozamot bármilyen jogcímen (pl. jutalékok, egyéb díjak) levonás terheli (kivéve a kamatadó-fizetési kötelezettséget), azt a hozamösszeg nem foglalja magában.
Az EBKM és az EHM tehát két olyan hasznos mérőszám, amely azért van, hogy segítse a leendő befektetők számára az eligazodást az egyes bankok szolgáltatásai között. Nem kötelező ugyan ezek ismerete, de akik segítségül hívják a két mutatót, nagyban megkönnyíthetik a saját dolgukat a döntési folyamatban.