A gazdasági válság kirobbanása óta azonban egyre többen gondolják úgy, hogy az infláció, a pénz elértéktelenedésének veszélye és az árfolyamváltozások miatt inkább alternatív befektetési formát választanak. Közülük legtöbben ingatlanba igyekeznek fektetni, mivel úgy vélik, hogy a lakásban, kertes házban, nyaralóban nemcsak megőrizhető a befektetett pénz értéke, de az idő előrehaladtával az ingatlan egyre többet is ér. Ez azonban nem minden esetben igaz. Az ingatlannal ugyanis számos olyan probléma történhet, amely miatt az épület jelentősen veszít az értékéből: bármikor problémát okozhat egy nagyobb természeti csapás, gondok jelentkezhetnek az épület szerkezetében, telephelyet vagy ipari épületet emelhetnek a ház szomszédságában, és az is előfordulhat, hogy a település, amelyen az ingatlan áll nehéz helyzetbe kerül, ezért minden itt található épület veszít az értékéből. Ez mind-mind olyan körülmény, amely miatt jelentős mértékű veszteség érheti a ház vagy a lakás tulajdonosát.

Mások úgy vélik, hogy a legjobb, ha a megtakarításaikat a saját vagy mások vállalkozásába, cégébe fektetik be. Ha ugyanis minden a várakozások szerint alakul, a befektetett pénz évekkel később a többszörösét érheti majd. A kockázat azonban ebben az esetben is nagy: ha valami probléma adódik a vállalkozással kapcsolatban, akár a teljes összeget is elveszíthetik a befektetők, ráadásul még akár adósságuk is keletkezhet a cég csődje vagy tartozásai miatt.

Hosszú távú befektetések esetén szóba jöhet az erdő is mint alternatív megtakarítási forma. Elvileg csak egy földdarab és némi kezdőtőke kell csupán, és néhány évvel-évtizeddel később jó pénzért adhatók el az itt felcseperedett fák. Azt azonban ebben az esetben sem szabad elfelejteni, hogy az erdő rendben tartására is rendszeresen áldozni kell. Rossz esetben pedig jöhet egy olyan nagyobb vihar vagy erdőtűz is, amely miatt nem valósulhat meg a kitűzött cél.

Hasonló a helyzet akkor is, ha a pénzünkön termőföldet veszünk. A mezőgazdaság előnye, hogy az építőiparral és az ingatlanpiaccal ellentétben, amelyeket mélyen érintett a gazdasági válság, a gazdálkodókat jóval kevésbé viselték meg a negatív események. Sőt, az exportra termelő mezőgazdasági termelőkre kimondottan jó hatással voltak a devizaárfolyam-változások. A kockázat azonban ezen pozitív elemek ellenére is nagy: a természetet és az időjárást senki sem tudja befolyásolni. Azt, hogy egy évben nagy nyereséget vagy óriási csődöt könyvelhetnek el a tulajdonosok, az nagyrészt nem tőlük, hanem a természettől függ.

Kecsegtethetnek ugyan a banki kamatoknál nagyobb nyereséggel az alternatív befektetési formák, de a kockázatok magas volta miatt érdemes többször átgondolni, hogy belevágunk-e hasonló ügyletbe.