A mostani időszak a végtörlesztés, vagy karácsonyi előkészületek jegyében telik, de mindkét esetben szóba jöhet pénz átutalása, esetleg ajándékozása. Ez az egyszerű művelet azonban számos buktatót rejthet magában: ha nem vagyunk elég körültekintőek, a megkapott pénz is jelenthet komoly költségeket számunkra.

Bár a pénzátutalás minden bizonnyal az egyik legtöbbször használt banki művelet, mégis nem sokan tudják, hogy az összegek mozgatása pontosan milyen kötelezettségekkel jár. Az első költség, amivel ilyenkor számolnunk kell, az a pénzintézet által felszámolt átutalási díj, amely általában a pénz néhány tizedszázalékát szokta jelenteni. Ezt azonban elkerülhetjük, ha azonos banknál vezetett számlára utalunk, a legtöbb szolgáltató esetében ugyanis a bankon belüli pénzmozgatás teljesen ingyenes.

Akad olyan eset, amikor úgy véljük, jobb ha nem az elektronikus térben keringetjük a pénzt, hanem kivesszük a számlánkról, és készpénzben adjuk oda az összeget a címzettnek. A pénzintézetek gyakorlata szerint azonban a költségek szempontjából ez a lehető legrosszabb megoldás, mivel az ilyenkor felszámolt díjak meghaladják az elektronikus átutalásokét.

Átutaláskor azonban nem csak a bankokkal, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) is számolnunk kell. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint ugyanis csak akkor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt. De nem kell illetéket fizetnünk bankszámláról bankszámlára történő utalás esetén akkor sem, ha a pénz forrása nem valamelyik rokonunk. (A törvény szerint ez „takarékbetét ingyenes megszerzésének” számít, ami még idegentől jött pénz esetében is mentességet jelent.) Ráadásul a bankszámlán lévő összeg magánszemélyek közötti átutalása abban az esetben is mentes az ajándékozási illeték alól, ha az átutalás külföldi számláról történik.

Ha viszont nem egyenes ági rokonunk a címzett, vagy a forrás, akkor az illetékmentesség ellenére az átutalást be kell jelentenünk az adóhivatal felé. Minderre az összeg címzettjének 30 nap áll rendelkezésére. A bejelentés formája nincs meghatározva, erre ugyanis a NAV-nál nincs rendszeresített formanyomtatványt, ezért a bejelentés kötetlen formában teljesíthető. Amennyiben azonban a vagyonszerzésről készült okirat, akkor annak eredeti és másolati példányát is be kell nyújtani az adóhatósághoz. A bejelentésnek emellett az ügylet lényeges elemeit kell tartalmaznia, úgy mint az ajándékozó és a megajándékozott személyét és azonosító adataikat, valamint az ajándékozás tárgyát.

Legyünk körültekintőek, ha nincs lehetőségünk nem egyenes ági rokonunknak bankszámláról utalni a megbeszélt összeget. Így ugyanis 150 ezer forint felett már illetékköteles a pénz „ajándékozása”, ami a teljes összeg legkevesebb 11 százalékát jelentheti, de a nagyobb „vagyonok” odaadása már akár 40 százalékos befizetési kötelezettséggel is járhat.