Magyarország decemberi kereskedelmi többlete nem érte el az elemzők által előzetesen várt szintet, ám a szakemberek jelenleg úgy vélik: az export növekedésének és az import visszaesésének köszönhetően 2012-ben tovább nőhet az aktívum.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdai adatismertetése alapján a 2011-es év január-decemberi időszakában 11,7 százalékkal emelkedett az euróban számított kivitel, míg a behozatal 10,5 százalékkal nőtt meg. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a fent említett periódusban 1.949 milliárd forint (6,957 milliárd euró) volt – a 2010-es évhez viszonyítva az egyenleg mintegy 433 milliárd forinttal javult.

Az év utolsó hónapjában a kivitel 0,9 százalékkal esett vissza, a behozatal pedig euróban számítva 0,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. A december havi export és import devizában elszámolt egyenlegét az árfolyamváltozások is befolyásolták – a forint egy év alatt mintegy 9,7 százalékkal értékelődött le az euróval szemben. A leértékelődés mértéke az amerikai dollárhoz képest 10,1 százalékos.

Az MTI megkérdezte Suppan Gergelyt, a TakarékBank elemzőjét, aki rámutatott: 2011 decemberében a vártnál alacsonyabb, 352 millió eurós külkereskedelmi többlet keletkezett, míg az egy évvel korábbi adat 413,6 millió euró. Az egész éves többlet 6,96 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 5,52 milliárd euróról.

Suppan Gergely az év végi erőteljes lassulást részben az export visszaesésének tudja be, amely a külső kereslet tavaly év végi markáns lassulását mutatja. Az import gyorsuló növekedése pedig részben a cserearányromlásnak, részben a stabilizálódó belső keresletnek tudható be.

A Takarékbank elemzője úgy véli, hogy az új autóipari kapacitások üzembe helyezése az export újbóli gyorsulását eredményezheti. Ez annak ellenére így lehet, hogy a külső konjunktúramutatók kisebb élénkülést jeleznek a következő időszakra – tette hozzá Suppan Gergely.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője hasonló várakozásokat és értékelést fogalmazott meg. Szerinte a többlet idén akár a 8 milliárd eurót is meghaladhatja, amelynek hátterében a várható komolyabb költségvetési kiigazítás miatt bekövetkező belső kereslet, illetve a beruházások csökkenése állhat.