Az általunk vezetett háztartás költsége sokféleképpen kinézhet. A legegyszerűbb módja természetesen az, ha egy kockás papíron, vagy ízlés szerint egy számítógépes táblázatban két oszlopban vezetjük a kiadásokat és a bevételeket. Feljegyezzük az egyes tételeket egymás alá, majd hónap végén összeadjuk az értékeket, és összehasonlítjuk a hónapban megszerzett pénzt azzal, hogy mennyit költöttünk.

Ennél azonban léteznek jóval kifinomultabb technikák is, amelyek a fent említettnél sokkal áttekinthetőbbé tudják varázsolni a családi gazdálkodást. A költségvetés vezetésének legjobb módja, ha a bevételi és a kiadási oldalt tovább bontjuk kisebb egységekre, am it különféle kulcselemek mentén valósíthatunk meg.

A leglényegesebb ilyen pont az állandó jövedelem, amely szerencsés esetben nagyjából azonos minden hónapban. Azért fontos először ezt meghatározni, mert a szükségleteinkre ezt a pénzt oszthatjuk szét. A havi bér mellett érdemes elkülöníteni a nem állandó bevételeket. Ilyen lehet például, ha lejár néhány hónapra lekötött bankbetétünk, és annak kamatát a pénzintézet hozzáadja a számlánkhoz. Mivel ezt nem kapjuk meg minden hónapban, ezért a havi kiadások fedezeteként nem érdemes ezzel számolni, noha a végösszegnél nyilván szerepeltetnünk kell.

A következő kulcselem az állandó költségeink meghatározása. Ilyen lehet mondjuk a villany-, vagy gázszámla, valamint a havi törlesztőrészlet, ami ugyancsak minden hónapban nagyjából azonos összeget jelent.

Egy háztartás azonban egy vállalkozáshoz hasonlóan nem csak állandó, hanem mindennapi, illetve eseti kiadásokkal is rendelkezik, amelyeket kulcspontként ugyancsak célszerű elkülöníteni. A mindennapi kiadások közé tartozik minden az életvitelhez nélkülözhetetlen, de változó összegű költség, így az étel, a tisztálkodás, vagy a benzin. Az eseti kiadások pedig minden olyan költséget tartalmaznak, amelyek az életvitel szempontjából nem feltétlenül szükségesek, de körülbelül előre láthatóak. Ilyen például a nyaralás, a családi ünnepek, vagy éppen a háztartási eszközök cseréje.

A legjobb, ha fél, vagy egy évre előre megtervezzük a költségvetésünket. Az állandó kiadásainkkal ugyanis előre is kalkulálhatunk, így kiderül, hogy a többi kiadásunkra mennyi pénzünk marad. Egyben szükséges az is, hogy a nem állandó összegű kiadásoknál felállítsunk egy korlát összeget, amellyel megpróbáljuk kordában tartani magunkat, hogy az egyes tételeknél lehetőleg ne költekezzünk túl. Ha kulcspontok mellett állítjuk fel a családi költségvetést, és folyamatosan jegyezzük az aktuális bevételeket, kiadásokat, pontos képet kapunk arról, esetleg melyik területen kell visszafognunk a kiadásainkat ahhoz, hogy a kitűzött céljainkhoz elegendő pénzünk maradjon.

Szerencsére ezt a rendszert nem is kell magunknak felépítenünk, hiszen az interneten számos olyan szoftver, illetve sablon fellelhető, ami segítségünkre lehet ebben a helyzetben.