A Világbank hétfőn publikálta China 2030 című jelentését, amely a Kínában szükséges gazdasági átalakításokról, illetve a nemzetközi válság Kínára gyakorolt hatásairól értekezik. A nemzetközi szervezet helyzetértékelése alapján a távol-keleti országnak haladéktalanul új fejlesztési stratégiát kell kialakítania és alkalmaznia.

Robert Zoellick, a Világbank elnöke hétfőn, a megjelenés előtt leszögezte: „Kína jelenlegi növekedési modellje nem tartható”. A dokumentum alapján egyébként az ország jelenlegi gazdasági szerkezete eleve megköveteli a reformfolyamat megkezdését, ám azt a súlyosbodó globális válság hatásai fokozottan sürgetik.

A Világbank elnöke úgy véli: Kínában végre kell hajtani a piacgazdaság modelljének teljes alkalmazását. Zoellick ehhez több ponton változtatna a gazdaság jogi szabályozásán, ami praktikusan a kínai bankszektor kereskedelmiesítését, a tőkepiacok liberalizálását, illetve az állami cégek dominanciájának csökkentésében is megnyilvánulhat.

A jelentés további célként fogalmazza meg azt is, hogy Kína a belső keresletet ösztönözze, ezáltal pedig csökkentse jelenleg erőteljesen megjelenő exportfüggését. A Világbank egyébként nemzetközibb valutává tenné a jüant is – a szervezet szerint ugyanakkor a jüan csak sikeres kínai pénzügyi reform esetén válhat globális termékvalutává. Ezt egyébként Kína növekvő világkereskedelmi súlya és a világ vezető hitelezőjeként betöltött szerepe indokolná – állítja a Világbank.

Kína bruttó hazai terméke tavaly 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Nemzetközi Valutaalap szeptemberben még 9 százalékos növekedési szintet jósolt, ám a frissített prognózis már csak 8,2 százalékos bővüléssel számol.